B.Ú.É.K

Köszönöm Nektek az ez évben nyújtott olvasói, látogatói teljesítményeteket az oldalon, decemberben, novemberben különös rekordokat generáltunk. Jövőre talán ritkábban, kevésbé kreatívan, biztos hogy fáradtabban/nyűgösebben és ingerültebben, de visszavárlak Benneteket, mert rajtatok keresztül kilátok és kiálltok kicsit anyai mivoltomból :).

Boldog (jöjjön, aminek jönnie kell :)) Új Esztendőt kívánok Mindenkinek!

Karácsonyi tűpárna IX.

Ide még felsorakoztatok három szöszmötölésemet, hogy egyben legyenek az idei kreálmányok is, utána szusszanok, és olvasok, mert sok ígéretes könyvet kaptam karácsonyra, illetve el kell kezdenem hangolódnom a szülésre. Amitől így szilveszter tájékán már két évvel ezelőtt is tartottam. Nem magától az eseménytől, hanem, hogy minden flottul meglegyen addigra. Vizsgadrukkom van :). Jó lenne tudni biztosra, hogy még van 2 vagy három hetem hátra. Két évvel ezelőtt Hután szilveszterkor már javában "szültem", folyamatosan erről álmodtam és olvastam. Lehet, most sem lesz ez másként. Addig viszont mutatom a kekszes üvegre hímzett rénszarvas sorozatot, illetve Attilának a kávés dobozára varrtam egy téli hangulatú filc hóembert. A harmadik munka még nincsen lefényképezve azt majd utólag pótolom.

Képek, tanácsok bátor vállalkozóknak - mézeskalács ház

ez egy korábban elkezdett poszt, csak most végre utolérem magam

Összeillesztetem a házikót, szalonképes, publikálom :). Ha kedvet kapnátok, merítsetek. Mesélem a részleteket.

A házacska méretei a következők:

2 db előlap - 10 cm * 13 cm + 8,3 cm befogójú, 13 cm átfogójú egyenlő szárú háromszög (egyben kiszabva)

2 db oldala - 10 cm * 16 cm

2 db tető - 9 cm * 19 cm

Illetve, ami szerintem fontos, hogy egy nyújtásból legyenek a részek kivágva, hogy tökéletesen egy vastagságú legyen sülés után is. Érdemes a tepsiben körbevágni a sablont, nem a deszkán, és úgy betenni sülni, mert eldeformálódik átportálás közben. Még olyan is előfordulhat, hogy miután megsült, és kivesszük a sütőből hűlés közben kicsit hullámosodik. Kell rá egy másik tepsi nehezék gyanánt (közé legalább egy sütőpapír, nehogy rátapadjon a tészta teteje a tepsi aljára).

Ragaszthatjuk tojásfehérjés cukor masszával vagy olvasztott cukorral. Én az utóbbira esküszöm. A házacskának volt olyan része, amit még sülés előtt díszítettem (lsd a tökmagok és a mézes inda), a többit pedig illesztés előtt.
Sajnos képet nem készítettem frissen, és a kamrában másnap egy picit a karamell izzadni kezdett. Nem volt vészes, de már nem 100 %-os.

Elég jó 'kaka-hullámot' kaptunk el egy ideje, egy hónapja formán. Nem azt mondom, hogy 100 százalék a siker, de a legjobb úton járunk. És ami még ennél is szebb, hogy senki nem erőltette, hanem Mózi akarta. Ha fürdik akkor is szól, hogy kaka, kikapjuk, és pisil-kakál. Aztán érzékeny búcsút vesz, integet. Van, hogy délután négy órakor még a reggeli pelenkában nyomja, mert a többi a csatornában végzi. Én biztosan nem bánnám, ha nem két gyereket kellene pelenkázni majd :).

Kellemes Karácsonyi Ünnepet

kívánok Minden Tűkkelütött olvasónak :). Elnézést, hogy most csak így. Ilyen szimplán, ilyen póriasan. Idén elmaradt a karácsonyi photo stoppolás. December 23 és 24 mindig kemény menet, akár hogyan tervezek, akár hogyan készülök előre. Nem volt ez most sem másképp, de megérte.

Tátott szájjal, ledöbbenve, ragyogó szemmel látva a gyereket a fa alatt/előtt csak megerősít, hogy jó úton járunk, érdemes ennyi energiát beletenni az ünnepekbe. Én is olvastam cikket az Indexen, hogy a karácsony előtti megőrülés, és a mindent tökéletesnek akaró ember a saját évközbeni tökéletlenségét próbálja kompenzálni. Vitára szállnék ezzel kicsit. Mert vannak a hétköznapok, és vannak az ÜNNEPNAPOK. Amire készül az ember. Ami mindenben más. Főleg ha olyan jó élmények élnek benne a gyerekkoráról, amit feltétlenül szeretne legalább olyan sértetlen formában tovább adni, mint ahogy megélte. Jönnek hozzá saját szokások, saját vérmérséklet, de szülőként megtapasztalva hatalmas tisztelettel és köszönettel adózom Anyának és Apának, hogy ilyen mértékben tették élvezhetővé a csodát, és hogy a sok munka és fáradság mennyire nem jött át. Mostanában látom csak igazán, hogy mekkora feszített menet egy ilyennek a levezénylése. Jövőre sem szeretném csorbábbra. Most csak ennyi. De ne hagyjatok magamra, mert lesz még miről feltenni képet, van még bennem felesleg. 2013 pedig új év, új élet.

Karácsonyi tűpárna VIII. - mézeskalács házikó

Egyik délután, amíg aludt Mózi begyúrtam a mézeskalács tésztát, majd hidegre tettem, és tegnapelőtt este kisütöttem a darabjait. Egyelőre hevernek a részletek a tepsiben két dimenzióban, és eddig sikerélményem is van. Hátha nem itt ér véget. Kettőből 3D-be váltani lesz nagyobb falat, mert a ragasztáson sok múlik. Réges-régen, kapcsolatunk hajnalán Attilának sütöttem egy impozáns darabot, legalábbis az én emlékeimben úgy él, hogy tök cuki lett... :), és akkor nem kínlódtam az illesztéssel. Még szeretnék némi díszítést is varázsolni rá színes cukor, hópehely stb Dr Oetker varázs szirom segítségét hívva, amit úgy ahogy van beszórnék egyébként a számba. Ma este ezt is be kell fejeznem, és publikálnom, ha szalonképes...

Azt hiszem, itt az ideje felsorjázni az I-re a pontokat karácsonyi kreatívkodás terén, mert kezdek megzuhanni, és már odáig fajult a dolog, hogy rásóztam a gyerek pelenkás seggére... :(. Bevallom itt és most, ha elvisz a gyámügy, ha nem. De nekem is vannak határaim, még akkor is, ha utána bűntudatom van, és elzokognám magam, miután én szidok, és ő bújik, simogat, hogy ANYAAA. De olyan hangon, hogy majd elolvad. Ő is....

Ma délelőtt posta és egyéb után csak elvonultunk zenebölcsibe, hogy legyen vele is foglalkozva itt a nagy nyüzsgésben, ami jól is sikerült, élvezte is, volt mostanában gyerek társaság, több is, többféle is, volt játszóház apával, volt mamás, nagyanyás program stb. Viszont az alvások műszerébe szösz szorult. A cirka 7-es fürdetés-etetés stb fél 10-ig elhúzódik. Egyszerűen nem alszik el se nyolckor, se kilenckor, se egyedül, se énekelve, csak ha a nagyágyon mellé fekszem. Egyre szaporodnak az ilyen alkalmak, már délután is. Az ágyba betéve indul sírva az ANYA-ANYA, és nem használ más, csak ha kinyalábolom az ágyikóból vagy én fekszem a kuckó mellé, és fogom a kezét. Lehet van az ilyen gyermekeknek valami olyan finom receptoruk, amivel érzik, még ha nem is értik, hogy testvér érkezik vagy szimplán hogy feszült az anyja. 

Most pedig betűben kérek elnézést azoktól, akinek karácsonyra csak 'bóti', bazári ajándék jut, és nincs már energia, kitartás fabrikálni. Nem tettem fel mindent, mert... nyilván nem, de majd utólag színesítem az oldalt.

Karácsonyi tűpárna VII. - A bárányok hallgatnak

És végre ma érte mehettünk a bekeretezett barikért, ami nem titok, kinek készült :). A legkisebb Ádámnak. Szöszmögök ezzel is egy ideje, hiába írta az újság, hogy egy betű kivarrása 3 óra... Ahhhha, valószínű!!!  Tudtam én ezt már akkor is. Megnézném az olyan profi kezű keresztszemest, hogyan képes ezt kivitelezni ennyi idő alatt. Még akkor is, ha nem ül az ölében egy kétéves vagy nem kell közben száz mással  foglalkozni. A fő hogy a kis bölcső fölé készített barik sorban állva és készen várják a gazdájukat.

És annyit segítek, hogy nem Lóránt, nem Lóránd, hanem ÁDÁM LŐRINC (Lóci).

Karácsonyi tűpárna VI. - Home made gyurma

Voltam olyan ügyes és leleményes, hogy akkora adag nyúlpástétomot csináltam vacsorára, hogy napokig kitart, így ma a főzés csak gyurmára korlátozódott. Keresgéltem a neten több helyen, több nyelven, és többnyire ez a recept kering boszorkány-konyha körökben, hogy... végy egy nagy üstöt, békanyálat, kígyólábat (nekem a borkősav kb. ilyen titokzatos volt :)). Részletesebben pedig:

Hozzávalók:
- 1 bögre liszt
- 1 bögre melegvíz
- 1/3 bögre só
- 1 zacsi sütőpor
- 1 ek olaj

- 1/3 tk borkősav (egy kis lexikális tudás: Az élelmiszeriparban használják savként, sav-szabályozóként, antioxidánsként, ízesítőként, a pektin szélesítését elősegítő, szekvesztráló adalékként borokban, kakaóban, csokoládétermékekben, lekvárban, üdítőkben, konzerv gyümölcsökben, - zöldségekben és - levesekben. Én a CBA-ban vettem. Képet pedig azért mellékeltem, mert nekem halvány lilám sem volt, hogy ez cseppfolyós, por, tasakos vagy mit keressek a polcokon.

Élelmiszeradalékként kódja E 334.)

- ételszínezék, ha nem fehéren szeretnénk. És hát én nem. Sőőőt! A három alapszínt beszerezve, kuytukáltam őket, még akkor is, ha utána összetrancsírozza a gazdája se perc alatt.

Egy ideje agyalok a gyurma témán, csak mivel Mózi elég orális beállítottságú nem mertem bevállalni korábban. Szerintem ez most korban kb jó, biztosan bele fog kóstolni, de legalább tudom, hogy semmi veszedelmeset nem tettem bele. Cirka két hétig puha marad, de ha gondosan le van zárva, el van csomagolva, akkor tovább is. Meglátjuk. Lehet, december 24-én kap egy adag színes féltéglát.
Most viszont végre megint lefekszem délután, mert nagyon jól fog esni :).

Majd ha szépen be is csomagoltam, feldobok ide belőle egy képet.

Adventi hangulat Ádáméknál

Felteszem ezt is, ha már lecsattintottam, milyen az adventi hangulat nálunk :). Keressétek a képen a kakukktojást! Ennyi férfi mellett csak elkél egy ilyen öngyújtó, miegymás....

Aranygaluska muffin

Attilának valamelyik nap az adventi kalendárium azt dobta, hogy:  Mára ARANYGALUSKA MUFFIN dukál. Az ötlet és én úgy találkoztunk, hogy Barbi egyszer hozott a játszótérre a Kiscipó pékségből ilyet, és meglehetősen fincsi volt. Pikk-pakk leltem is ilyen recepteket a neten, aztán neki gyürkőztem ennek. Szerintem yammííí lett, leteszteltem. Azt hogy miért jobb, mint a hagyományos? Max könnyebben szállítható, szedhető, ehető. Nekem 11 darabot sikerült ez alapján rittyentenem férfias muffin papírba :). Fénykép is lesz majd, próbáljátok ki Ti is!

Ezt a megdöbbenésemet

frissiben le kell írni. Az egy dolog, hogy a gyereket ne hagyjuk felügyelet nélkül a fürdőkádban, mert csak, még rendben is van. De hogy a fürdőszoba közelébe se? Ez eddig nem volt probléma. Megnyitottam a fürdővizet reggel magamnak, és amíg folyt a víz Mózi egy játék konyhai kis lapáttal hadonászta a vízsugarat. Mi baj lehet ebből? Max annyi, hogy vizes lesz a body ujja. Kimentem a törölközőmért, és mire visszaértem a gyerek ruhástól (harisnya, nadrág, benticipő, atléta, body és pulcsi - meg van fázva) állt a félig teli kádban, és továbbra is a kanállal pancsolta a csapból kifolyó vizet. Halvány sejtésem sincs, hogy jutott be a kádba. Valószínűleg a WC tetejéről mászott be, de akkor nagyon jól sikerült, mert nem esett fejre, nem csúszott el és egy pillanat alatt levezényelte ezt. Basszus Móóóóózi!!! - ennyi volt az első reakcióm, amin megdöbbent, hogy miért ilyen nagy szó ez. Lehet Pumukli is hallotta a hegyi beszédet, hogy ilyet miért nem csinálunk. Azt elérte vele, hogy együtt fürödjünk megint, amit nem szeretek mostanság a nagy hasam miatt. Ilyenkor kis traktort találok a fenekem alatt is, meg lepke fogó hálót a lábamon, és különféle színes tároló elemeket, amit behord a fürdőszobába. Sajnos a döbbenet nagyobb volt, meg az igyekezet, hogy lefejtsem róla a vizes ruhát, így az ázott verébről nem készült kép. Az általános, fürdés utáni kádhelyzetről még anno lőttem egyet ,azt most megmutatom:

Gondolom, tűkön ültök, hogy mi lesz a következő nyilvánosságra hozott kis "tűpárna", de el kell keserítselek benneteket, hogy egy picit várnotok kell, amíg elkészül. Addig is adok még jó tippet, csak Mózi Cica lebetegedett szombat estére, és olyan kis bágyadt, lelassult, hogy ülünk egymás ölében könyveket nézegetve, autókat toszigatva, vagy ő éppen gesztenyét főz, nekem meg kóstolnom kell. Hátha ezzel le is tudjuk a nagy karácsonyi lázat, és idén nem ez lesz szent estén a fő attrakció.

Megragadva a szerencsés alkalmat kívánunk Dodónak Boldog Szülinapot, amíg haza nem jutunk élőben megcsókolgatni.

"Az ünnep azé, aki várja"

Akkor az enyém biztosan :). Itt a nagy karácsonyi készülésben azért sikerült analizálni magam, hogy nyilván azért tobzódik bennem ennyire az alkotási vágy, mert tudom, hogy egy jó időre félre kell tolnom hamarosan ezeket. Vagy ha nem is kell, nem lesz rá kapacitásom. Ezen túl kényeztetem magam programokkal, mint például a szokásos lányos összejövetellel Pesten Kiskatánál Thália színházas kihágással, idén Mózi nélkül nagy pocakkal, Mesi viszont Eszti babával (tavaly én avattam be a dedet a társaságba, és Mesi jött 2 in 1 felállásban, jövőre ő hagyja ott Esztert, és én viszem az erszényben a kis kengurut :) - ügyesen ki van ez találva. már második alkalommal alszunk francia ágyban kettesben, mert vagy ágynyugalomra szoruló kismamák vagyunk éppen, vagy szopós kis malacunk van). Aztán volt olyan, hogy Mikulás ürügyén Kossuth lakba szervezett baba-mama találka, ami szintén komoly hagyományokra nyúlik vissza..., valamint Sanyikámnál aludtam a minap, Attilapa pedig megnyerte magának Mózit. A lelki feltöltődés mellett bejelentkeztem a karácsonykor aktuális arcmasszázsra is, valamint Bettivel becsüccsenve a Bakelitbe bezúztunk két-két forralt bort fektetés után. Ma a Szívemhez Közelállókkal reggeliztünk, mert két évvel ezelőtt szintén csaptunk egy ilyen, még matrjoska babaként vajas kalácsozó szeánszot nálunk. Attila is kényeztet. Megpucolta az összes ablakot advent 1. napja alkalmából, nekem csak a függöny mosás és vasalás maradt belőle. Apránként haladok a nagy takarítással is, egyszóval Every day, happy day ;-) (ugye Bélus?).

A Mikulás muriról még csatolok majd képeket, mert annyira jó fej volt a 7 gyerek egy rakáson :D.

Mikulás előszele 2012. december 5.

Jön a karácsony

Adok én Nektek jó ötletet :).

Karácsonyi tűpárna V. - Filc bébi cipőcske

Valamelyik reggel a héten negyed 5-kor kivetett az ágy magából, így volt időm befejezni a legcsöppebb fiú egyik karácsonyi ajándékát. Hatalmas köszönet érte Marikának, a Hímzés Nagyasszonyának, akitől elleshettem egy-egy praktikát, és biztosított extra kelléket, mintát. Habár karácsony alkalmából készült a kis cipő, nem akartam piros-zöld felállásban karácsonyi motívummal készíteni, még akkor sem ha nagy volt a kísértés. Az ihlet itt kapott el, ez adta az alapot. És így fest az én verzióm.

Ami felmerült a munkafolyamat kapcsán, hogy milyen vékony-vastag filcből kell elkövetnem, a vízben oldódó  segédanyagot meddig kell a végén áztatnom és milyen hőfokon, hogy a filc se nyúljon ki stb. Most már kérdezhettek bátran ezzel kapcsolatban is, van némi tapasztalásom :).

Adventi Manó

Közben ezzel is elkészültem, csak nem volt kapacitásom ide is felpakolni. Most megosztom végre a zsebes emberkét, akinek a zsebeiben különféle sütiformák vannak. Továbbra sem vagyok oda az édesség ötletéért, viszont gyurmát fog hozni a Jézuska, azt tudom. Ehhez rejtettünk el benne szaggatót, meg egy pici deszkát. Nem volt kapacitásom 24 zsebre, vagy 2 manóra, majd 2 naponta jut egy-egy, vagy menet közben újra töltöm :). Ezt egy 2006-os Praktika magazin adventi különszámából csináltam, de jelezném, hogy a leírás hagy némi kívánnivalót maga után. Tényleg nem bonyolult, csak hát..., na. A fő, hogy elkészült.

Néha úgy érzem, elmérem a farkam

Kb ez a szitu Mózi adventi kalendáriumával is. Tegnapelőtt is hiába vitte el Attila játszóházba estig, hogy befejezzem az utolsó simításokat, a sírás és a csapkodás kerülgetett, így félre tettem. És egyre az motozott bennem, hogy minek ugrok én ilyen kalendárokba fejest, mikor vannak erre termett, tanított és programozott emberek/gépek, akik megfabrikálják, nekem pedig csak leemelve a polcról fizetnem kell érte. Viszont nekem az úgy nem vicces, nem kihívás. Meg különben sem azért szerettek. Jól mondom :)? Max nem 1-étől, hanem harmadikától nyúlkálhat a zsebek mélyére Mózi. Mert nem bonyolult  amit akarok, csak szar a leírás :). Azt írja, varrjuk fel a gallért.. Köszi, de milyen gallérokat, amikor a szabásmintán nincsen ilyen. VAGY. Szabjuk ki a nadrág elemeit. És bár a rajzon van egy ilyen jelzésű, meg szerencsére láttam is már nadrág szabásmintát, csak annak nincsen nyakkivágása meg válla, és az is ábrázolva van, hogy hány darabot vágjak ki belőle. Gondoltam, nem fognak ki rajtam, a jól ismert módon neki láttam a nadrág varrásnak, de mikor az jött, hogy hajtsuk fel a karöltőt, akkor sok nem szép gondolat suhant át a fejemen. Mert nekem ott nem volt rés. De még varrás sem. Így most a kép alapján valamit megpróbálok kiügyeskedni. Lehet pucér marad a karácsonyi manó, és a bőrére aggatom az apróságokat, nem a ruhája zsebébe... Hamarosan publikálom. Remélem...

És egy fotó Mózi Manóról, mert olyan jól tűri, amíg anya alkot. Kivéve, amikor nem.... :). Akkor meg nyilván nem alkotok.

Papír madáretető

Holnap advent, átlapozhatjuk a novembert is. Ez pedig bónusz alkotás, nem feltétlenül karácsonyi témájú, de simán lehet belőle az is, ha olyan színvilágban készül. Tavaly varrtam az ünnepi asztalra három kis piros csíkos madarat, most pedig gyártottam madáretetőt nekik. Le kellett vásárolnom a hobby boltban a ratyi ollók árát, mert visszavittem, hogy én már pedig ezért egy fillért nem fizetek, és vettem helyette papírokat. Na ez sem volt nagy cucc, csak minden apróság idő, idő. Most viszont fekszem hamar, mert húz az ágy, a képeket majd holnap becsatolom. Természetesen 4 házikó készült, de az egyikben nem lakozik még madár... Majd ha meghozta a gólya. Az arányok direkt ilyen fordítottak, így diktálta a design számomra. Egyik madár sem fér bele a valóságban az etetőbe. A képen csak a házacskák látszanak, bár ez gondolom, fel is tűnik :). Az ötlet innen származik. Hajrá!