2015. április 28., kedd

2015. április 22., szerda

Figyelmesség áldozata lettem

Tegnap az ALDI parkolóban már a vásárlás végeztével a 2 gyereket és a vásárfiát szortíroztam be az autóba, és feltűnt közben a szomszédos fiatal nő, hogy figyelget minket. Miután az utolsó gyerek is bekerült az autóba, és tolnám vissza a bevásárló kocsit, odalépett hozzám, a kezembe nyomott egy százast, és kedvesen mondta, hogy tudja milyen két gyerekkel vásárolni, segít visszatolni a kocsit... Köpni nyelni nem tudtam, mert ilyen kedves gesztus még nekem soha nem jutott eszembe. Ő most egyedül volt. Abszolút nem volt hiszti, kiabálás, sírás, hasonló a mi házunk táján. És mégis. Köszöntem nagyon szépen :). Ezek után én is figyelek ilyen apróságokra. Meg Ti is, ugye?

2015. április 18., szombat

Tudom, hogy a blog erősen parkolópályára van téve, ennek több oka is van, de igyekszem visszaszokni a rendszeres beszámolókra, mert úgy szeretem az évekkel ezelőtt "jelentéktelen" témának hitt dolgokat, eseményeket is visszaolvasni, hogy már csak ezért is tartozom az utókornak,. Megőrzöm betűbe öntve még ha habkönnyű is vagy éppen ólmos, de megint (sőt általában mindig, folyamatosan) azt érzem, hogy ez a legjobb időszak. Olyan édes ez a két kis férfi ember körülöttünk, ráadásul a hét eleje óta Lóci is rákezdett az ölelgetésre, hogy szeretlek Téged... és bújik, fúródik, pedig ő alapból inkább agyoncsap, agyonüt, lekaszál típus.
Gyakrabban megtaláltok itt, ígérem.

Tegnap

Ági néni az oviban megint megkenegette a májamat kicsit :D.

Azt mondja, olyan gyönyörűen beszél Mózi, olyan sok szót ismer, és olyan fordulatokban gazdag, árnyalt a szókincse, hogy egy ennyi idős gyerekre ez abszolút nem jellemző, nem csak a csoportban, hanem úgy, és egyáltalán. A nagyobbak nem beszélnek így. Vigyorogtam is, hogy ezt szeretem hallani, ő pedig tudta jól, hogy még azt is hozzá kell fűznie, hogy, nyilván ez nem lenne így, ha mi nem beszélnénk velük így, nem mesélnénk, magyaráznánk ennyit és ilyen türelmesen..... Már itt zsebre tett :))). 
Pl azon hökkent meg Ági néni, hogy Mózi nagy elánnal mesélte, hogy Képzeld Ági néni, Hután van egy nagy búbos kemence, és ha Apa begyújt, csak úgy ÁRAD belőle a meleg. Nekem ezek nem tűnnek fel, itt sem értettem először, hogy a mondat melyik elemén lepődjek meg, de azt mondta, hogy aktív szókincsében egy 4-5 éves gyereknek ilyen szavak (hogy árad) és árnyalatok nem szerepelnek még. A másik óvó néni meg azzal várt vmelyik délután, hogy nem tudnak olyan magyar népmesét mesélni, amit ne hallott volna, de a többi mesével is kb ez a helyzet. Látszik, milyen sokat olvasunk neki, issza a szavakat a mese elejétől a végéig, amit nem ismer, nem ért megkérdezi egyből, vagy ha hozzáfűznivalója van a témához, és általában van :)), akkor hangosan közbeszúrja, le se lehet lőni.

2015. április 10., péntek

Pár kép Húsvétról

mádi EU-s játszótér - köszönjük

Borikával nagy szerelemben (éppen)*

Borikával nagy szerelemben
(felhívnám a figyelmet Bori kacér kifordulására és Lóci kaján vigyorára :D)



Mesehallgatás pucéron (kivéve a narrátort ;-))

* A "tisztasági betét" Lócika homlokán egy vasárnap begyűjtött, útonálló-fürdőszoba-ajtófélfa-okozta sebet takar. Kedden az oviban Mózinak is sikerült szereznie az orra alá egy kis 'Kenézy látogatást'. Szerencsére nem olyan vészes egyik sem...