Covid-19, itthoni karatén - második hét, #maradjotthon

Fél órám van, elküldtem mindenkit lefeküdni. Attila önszántából ment :D. (mondanom sem kell..., nem fél óra volt a poszt)

Lóci kedvenc elfoglaltsága talán még mindig a gyurma és a dinok,
robotok, műanyag állatkák

egész délelőtt eljátszik, harcol, mócsingol

Egyből a lovak közé csapok.
Még mindig tart a különleges állapot "varázsa", de néha már kikandikál alóla némi nyögvenyelés.

A legnagyobb kihívás, hogy MINDEN CSAK 10 PERC.
- 10 perc szétválogani a szennyest, és betenni a gépbe, kiszedni a szárítóból.
- 10 perc csak összehajtogani
- 6*10 perc csak kivasalni
- 10 perc a heti menüt megtervezni
- 10 perc megteríteni, megkenni, felszeletelni, megmelegíteni
- 10 perc utána visszapakolni, és a mosogatógépet ráindítani
- 10 perc a konyhát rendbe tenni, felseperni a lepattanókat
- 10:2 perc a kávét meginni utána (na jó, ezt mindig igyekszem elhúzni, főleg reggel az ágyban)
- 10 perc a kis WC-t áttörölni kagylót kimosni
- minden részfeladat után 10 perc a gyerekeket mozgásba lendíteni, hogy menjenek vissza ágyat megigazítani, fürdőszobát rendbe tenni, szennyest bepakolni, fogmosás nyomát letakarítani
- többször 10 perc megfőzni
- sokszor 10 perc Mózival tanulni (vagy csak átnézni, javítani)
- 10 perc a gyurmázás/festés után a terepet elrendezni
- többször 10 perc Lócikával az óvodai fejlesztést megcsinálni
- többször 10 perc Lócival az R-betűt edzeni (most az L-J hangoknál tartunk)
- többször 10 perc az esti (és vagy szerencsés esetben nap közben is jutó) mesélés
- 10 perc a kertből ki-bejárkálás során behordott földet felseperni minden oldalon
- 2*10 perc a szelektívbe elsétálni, és kigórni a szemetet
- 10 perc a gyerekek játszószobáját rendbe tenni, miután ők már elpakoltak...
- 10 perc a gyerekek után újra igazgatni az öltözködés nyomán feltúrt, kidőlő ruhákat a szekrényből
- sokszor 10 perc a lakás komplett kitakarítása
- 10 perc a gyomokat kikapkodni, virágot locsolni
- 10 perc a székpárnákat leszedni és kimosni
- többször 10 perc kinyúlni, bambulni, és újraberúgni a motort
- többször 10 perc nap végén (most hét végén) összefésülni a sulis elmaradásokat
- többször 10 perc a hangos olvasás gyakorlása
- többször 10 perc napi társasjátékozás, játszás
- 10 perc összefésülni a facebookon és gmailen küldött mérlegképes feladatokat, tanulnivalókat, + kinyomtati, lefűzni.
- sookszor 10 perc kellENE fel is készülni a következő péntekre, hogy ne haljak meg, és ne bambuljak bután a montitorba, hogy mi is van.
- többször 10 perc kellene 1 hétrevaló posztot előre gyártani a külön márkákhoz Attilának, amiben besegítek (reflexshop insta, ugears.hu insta, moluk.hu insta, reflexshop.hu bannerek, mobil bannerek, insta játékok) és hosszabb tartalmakat gyártani, fotókat készíteni.

Amihez nincs erő, 
- hogy reggel futó cipőt húzzak, és a napfelkeltében fussak, és f@sza gyereknek érezzem magam.
- hogy minden nap úgy feküdjek, hogy mindent elvégeztem aznapra, amit terveztem.
- elmerült olvasásra
- elmerült alkotásra, varrásra.
- igazán játszani a gyerekekkel, Attilával

szuperhős itt most mindenki...

-» TANULÁS
A második héten, kb kedden Mózival megint összevesztünk a tanuláson :(. Megállapodtunk benne, hogy nem tanulunk közösen, felcuccolt az Attila irodájába, és amíg Attila dolgozik ő csinálja ott a feladatokat.
Ezzel látszólag nincs is baj. De már elúsztunk. Mert nekem viszont át kell néznem, ki kell javíttatnom, mert Attila a megbeszélések, konstans telefonálgatások mellett nem tudja felügyelni a tanulás menetét.
Viszont, mivel nem én tanulok vele, több idő jut dolgozásra, másik két gyerekre, és nem este 11-kor főztem, hanem délelőtt. Így vagy mindig meg kellett szakítani, amit épp csináltam (ezt nagyon utálom) vagy a nap végén egyben átnyalom. De addigra fáradt a javításhoz, mi is hogy könyörögjünk. Így aztán abban bízva, hogy holnap kipihenten majd jobbak leszünk, átléptük. Most a második hét végére pl már nem vagyok nyugodt. Az lesz a blog utáni feladat, hogy Mózival hangos olvasunk, verset felmond, összefésüljük a feladatokat, lefényképezzük, és elküldjük, amit kell.
Attila sövényt, bokrokat nyír(t), fa metszés is hátra van.
A terv, hogy vasárnap úgy feküdjek le, hogy mindent 0-ra hoztam, már most megugorhatatlannak tűnik.
Mózi viszont egyre jobban boldogul a digitális világban, élvezi nagyon. Néha leállnak gyíkokról videót nézni, angol tornát néznek és csinálnak mind a hárman, közösen dolgoznak a technikai és rajzos feladatokon.

pihenés - Sárkányok erdeje

-» JÁTÉK
Azt hiszem nincs ok panaszra, főleg, hogy ilyen űber király idő lett. Kint, bent maximálisan adottak a lehetőségek, élünk, élnek is vele. Gyakori a társas és kártyajáték, illetve a sakk nagy kedvenc. Mózi nem szerette eddig, de a gépen megmutattam neki, és Lócikával is gyűrik digitálisan és analóg módon :). Néha nagy kurjantgatás megy, hogy CSAL A GÉP, mert nem enged sáncolni, és nem jól lép a királynő ;-)

-» EVÉS
A legkritikusabb rész. Reggel arra pattan mindenki csipája, hogy "éhes vagyok, mit lehet reggelizni? Kérek kakaót/nem kérek kakaót/habos kakaót kérek/nem habos tejjel kérem/ Nekem anya csinálja/ Én az oroszlános bögréből kérem/ Miért joghurt?/Miért almás?/ Hol a sztacsatellás, én tegnap abból nem ettem, xy többet evett belőle... Jó akkor én nem eszek/ Én ezt a kekszet nem szeretem, ehetek rántottát vagy pulled porkot?/Anya kiborult a kakaó/ Én apa mellé ülök./ Miért nem sütünk sajtos puffancsot?
Mire ezt feldolgoztuk és lereagáltuk, megbeszéltük, hogy nincs szájhúzogatás, nem étteremben vannak vagy szállodában, aki nem kér, megtörölheti a száját, és mehet öltözni, de 10-fél 11-ig elő nem veszünk ennivalót :)), addigra már pittyegnek is az aznapi feladatok. Sulis, munka.
fél 11-kor gyümölcs általában vagy ha a reggeli lightos volt, akkor izmosabb tízórai. Elpakolás, rákészülés az ebédre... Újra a következő:
Én ezt nem szeretem, mézes kenyeret ehetek?/ A tegnapiból maradt, amit tegnap nem ettem meg?/ Ki ette meg a tegnapit, amit meghagytam? De én azt még kértem volna.../ Miért fasírt? Miért nem zöldség fasírt?/ Én nem szeretem a sült krumplit/ Én a kruplipürét szeretem, de van áfonyalekvár hozzá?/ Én nem szeretem a karalábét/ Én csak nyersen/ Én nem kérek bele sajtot/ Az enyémbe ne tegyél tojást/ Az enyémet ne melegítsd a mikroban/ Kérhetek bele csípőset?/ Én nem szeretem, ha csíp... stb. És itt nincs egyetlen darab ételallergiás, és válogatós gyerek. Köhömm... Csak egyszerűen sokan vagyunk. Nem szoktam ezen izgulni. A suliban mi van? A vagy B menü. Nem lehet olyat főzni, ami mindenkinek egyformán a kedvence. Ha nem laksz jól most, majd uzsonnára vagy vacsorára eszel. PONT.
Jön az uzsona és a vacsora, detto. Miért nem meleg? Miért kenyér? Lehet-e kalács? Lehet-e tejbegríz? Ha Lócinak tejbegríz, akkor nekem rántotta.
Már a kérdésektől lefáradok, leszívnak.
Én nem vagyok hozzászokva a meleg étkezéshez, így én alsó hangon már 2 kg-ot híztam. Durva. Érzem nagyon. Azt is hogy nem mozgok célirányosan, a napi futkosás lakásban más.

Torna óra angolul

-» SPORT
A fürdőszobába bekerült egy eddig parkolópályán lévő hasazó szekezet, így GYÚRUNK :D. Mózi is térül-fordul, és nagy komoly mondja, hogy megint gyúrt, már 60-nál tart :D :D.
Én is oda-oda pattanok, hogy megnyugtassam magam, de nagyobb iramban szaporodok, mint fogyok, izmosodok. NYILVÁN :). Az első héten még kardioztam, a másodikon már csak bíztam benne, hogy még este lesz bennem annyi felesleg, hogy 25-30 percet kocogok. Nem volt...
Ebben nem jeleskedünk, viszont a kert körüli és a konstans házimunka - ciki-nem ciki - okoz izomlázat :).

-» KAPCSOLATOK
Szerintem egyértelműen jó hatással van a családra. Gyerekek is egész jól kijönnek egymással, próbálok nem mindig beleavatkozni, hanem figyelni, hogyan oldják meg. Lolát rendszerint pumpolnák, hogy Lola, ha ezt megcsinálom, adsz nekem 100 forintot? Lola, ha én nyerek, adjnod kell 100 forintot. A fiúk sokat izmoznak egymás között, és továbbra is nagy téma a fütyi-fenék, és Lola konstans kaka-témázik. Apa, te szoktál bekakálni? Anya, te szoktál kakálni? Szoktál az asztalnál pukizni? stb.

-» ENERGIASZINT
Ingadozó. A leginkább számomra az nehéz, hogy nem tudom, meddig kell kitartani? Meddig áll fenn ez az állapot, amihez alkalmazkodunk. Én nagyon szeretem látni, tudni, hogy még 2 hónap valami, vagy 40 km. Mert akkor tudok beosztani, tartalékolni. Most meg kicsit lógok a szögön ebben az állapotban.
Felvillant már bennem, hogy Lócikát el sem tudják búcsúztatin az oviban. Nem lesz ballagása, mint a többieknek. Nem találkozik már az ovis barátaival, nem tudjuk lekeverni azt az évet, azt az ovis állapotot. Ez egy picit belém hasított, de ilyen szinten is sokat változtam, régen ezen nagyon kétségbe tudtam volna esni meghatódásig. Most pedig ez van, ehhez kell alkalmazkodni. Vagy nem muszáj, csak akkor nehezebb.

-» JÖVŐM
Nem látom abszolút jelenleg, hol leszek 1 év múlva munka, kihívás fronton. Ez okoz bennem erős bizonytalanságot. Viszont növeli a hatékonyságomat.

Lola minden munkáját leféynképezteti, hogy küldjem el az óvó néniknek,
és tegyem fel az ovis facebook csoportba :)

közös rajzóra_ tulipán készítés saját tenyér után szabadon

Remélem, mindenki jól van, kitartás!!

Covid-19, itthoni karantén - #maradjonotthon

A véleményem, aggodalmam a témával kapcsolatban nem öntöm ide, csak a mikro környezetünkre koncentrálok.

Bár minden ezzel (cím) van tele, tudatosan nem olvasok, böngészek száz irányba a neten,  de itt csak teszek említést róla, hiszen bokáig benne vagyunk a történelmben. Azt hiszem fel sem fogom igazán, de becsülettel betartjuk, mert tényleg ez a legkevesebb, amit jelenleg tehetünk.

Suli-ovi egy hete nincs, és ebből a távlatból, egyértelműen pozitív az itthoni helyzet, és nagyon pozitívan látva a jövőt, igyekszem úgy alakítani a saját hozzáállásomat is. Családi szinten. Érzelmileg. Vannak próbáratevő időszakok. Amikor úgy érzem, a dementorok kiszívták belőlem az erőt és életkedvet, és nem látom, mi az, ami éltet, ami feltölt. Pontosabban tudom, de az most abszolút háttérbe húzódik. Mégis rettentő szerencsések vagyunk, hogy a karantén ellenére, is van hely, tér mindenkinek, el tud vonulni, le tudja csapolni a feszkót magából.

Unom a rengeteg face csoportot, ahonnan ömlik, a mit főzzünk, mit és hogyan vásároljunk, mit játszunk, mivel kössük le a gyereket, hogyan tanuljunk. Engem kb a Mit olvassunk? és Mit varrjunk?, Hogyan szerkesszünk Edward korabeli blúzt?, a Hogyan tanuljunk tanulási nehézséggel küzdő gyerekkel itthon?, valamint Hogyan pörgessük az 'r' betűt? a legizgalmasabb és legaktuálisabb téma. 

Hogyan tanuljak Mózival? Eleve nem szabad a szülőnek tanulni a gyerekkel - állítják sokan, és érzek benne igazságot... Ezt áthidalva hetente kétszer van/volt is ebben segítségünk, na de most nem hogy a háziban és a gyakorlásban nincs, hanem az iskolai tananyagban sem. Mégis úgy érzem, hogy nálunk ez elsülhet jól is. Hiszen mindig az a szituáció a suliban, hogy egyemberes. Tudom... :(. Nem lehet kiosztani neki előre, hogy 54. oldal 3-as, 4-es és 5c. Mert folyamatos kontrollt igényel. Legalább fel kell olvasni, és feladatonként fixálni, hogy mi a teendő. Azért, hogy ne kalandozzon el, hanem maradjon helyzetben. Pont úgy érzem magam, mint mikor a régi írógépek egy csilingeléssel a sor végére értek, és vissza kellett tolni az elejére. Bennem is csilingel, amikor letér a sárga tégláról, és jeleznem kell neki, tudatosítani, hogy 'Hahó, megint elkanyarodtunk...' 

Ha nem vagyok észnél, akkor:
- egyből elkezd mesélni, elkalandozni,
- kérdez,
- mutat(na) valamit stb.

Valszeg azért tudok én nehezen boldogulni vele, mert nagyon sok mindenben egyformán működünk. Totál megértem, és hajlmas vagyok belemenni a "játékaiba", mert nekem is nagyobb kedvem van egy-egy kérdése kapcsán utána olvasni a kérdésnek, videót nézni hozzá, lerajzolni stb. Közben 100 saját dolog eszembe jut, amit meg akarok NÉZNI majd, meg akarok CSINÁLNI vagy KIPRÓBÁLNI. Szóval két szétszórt elmét kell(ene) kordában, és mederben tartani pont nekem. 

Az írással-olvasással egyébként is nehezen boldogul, nem hunyhatunk szemet egy bizonyos szintű diszfaktor felett. Ezen már nem görcsölök. Fejben nagyon jó. Az olvasókönyvből azokat a meséket, olvasmányokat, verseket, amiket már suliban is olvastak, azokat KÍVÜLRŐL tudja. Brutál. Csak az tűnik fel, amikor egy-egy 'és, s' vagy egy-egy ragozás nem stimmel. Akkor már tudom, hogy ezt megint megtanulta fejből, és nem olvas, csak szaval... Új szöveggel még mindig nehezen haladunk. És utálja is sajnos. Ha felolvasom neki, akkor helyben vagyunk. Akkor egyből megjegyzi. Éppen ezért remekel környezetből, és minden olyan tantárgyi részből, ahol beszélni, mesélni kell. Mert ő ezzel kompenzál. Nagy eséllyel ez később is így marad, és ezzel tudunk csökkenti a frusztráción és az időn, hogy nem várjuk és rugdossuk ezt ki belőle. Ettől függetlenül, nagyon fel tudja cseszni az agyam, amikor váratlanul reggel bal lábbal kel, és tök mindegy, hogy közelítek, mekkora türelemmel és tervezett kitartással, a csapkodás, dühöngés, utálkozás, fröcsögés egyből kibillent, és visszaváltok gyerekbe az ő szintjére. Na ez, az amit hiába tudok, hogy elkövetkezik, még mindig nem tudom 100%kal kezelni, sőt. Ilyenkor jó, ha Attila 'szabadlábon' van, mert olyankor átveszi. Vagy fordítva. Ha éppen Attilánál jön el ez a makacs pont, akkor meg átveszem én. Attila jobban tudja kezelni. Ő felmondja neki telefonra, kihangosítva meghallgatják, lerajzoják tableten stb. 

Ami még könnyít a helyzetemen, hogy belül kikapcsoltam azt a feszítő frusztrációt, hogy nem tudok olyan gyorsan haladni eredmények terén, mint ahogy belül elképzelem, hogy haladhatnék vagy más halad. Most lesöpörtem ezt, és én fogallkozom a gyerekek tanulásával, gyakorlásával, játszatásával munkaidőben (kivéve, amikor füstöl a fejem :D), plusz főzés és etetés/elpakolás, Attila bevásárol magunknak, szülőknek, 103 éves nagyapónak, egyéb idős rokonnak, mellette tartja a frontot a Reflexshopban, ahol tudok besegítek tartalomgyártásban, illetve csiszolom ezt az oldalamat. Hétvégén, esténként társasozás, családi mozizás, grillezés.

Márciusban bekapcsolódtam a PENTA mérlegképes oktatásba, mert szeptembertől totál átalakul az OKJ-s rendszer, és többek között a mérlegképest is kiveszik, nem tudva, nem látva még, mi lesz helyette, lesz-e. Szeptembertől megy a tanfolyam, én a közgáz miatt könnyítéssel csak most kapcsolódtam be. Ezzel is küzdés lesz. A heti egy alkalmas oktatás itt is átavanzsál digitális formába, amit nagyon sajnálok, mert tök jó volt élőben megint hallgati, csinálni ezt (is). 

Lola iskolás szeretne már lenni...
Úgy érzem, vele sétagalopp lesz ez a rész

Mi történt röviden az első héten (márc 16 - márc 22)
- Lolának befejeztem egy kisruhát
- belekóstoltunk a digitális tanulásba
- Mózinak email címe lett!!!
- Mózinak skype azonosítója lett
- a gyerekek facetime-on, messengeren keresztül tartják a kapcsolatot a sulis-ovis barátokkal, nagyszülőkkel.
- itthon full műszakban főzök, tanítok, pakolok
- Attila fő műszakban átvette a stressz anyagi részét, dolgozik
- jóval több a közös játék
- jóval több a közös étkezés (nyilván, hogy mindenki itthon van :D)
- Benedek-napoztunk
- Mózi megkapta élete első laptopját (ami egy használaton kívüli szuper kis masina szervizelve)
- sokat olvasunk (én főleg gyerekirodalmat)
- a gyerekek levágták Attila haját géppel :D :D
-  jó lenne nem elhanyagolni a mozgást, de nem sok ingerenciám marad rá...

Messenger Borival