.... vasárnaponként babaúszáson
áztatja le magáról a heti felesleget. Egyelőre csupa vizes jegyből' vagyunk
(apa Halak, anya Rák, Mózi Vízöntő), szóval érthető a vízimádat. Na meg persze
itt van Tolsztoj is, akire leszáll a piros köd, ha vizet lát.
Mózival anno a nyolcadik hónapban
voltam párszor úszni, amikor szárazföldön már esetlen dugongként közlekedtem,
sőt állítólag a fürdés sem javallott várandósság alatt, de nekem ezt is meg
kellett szegnem hébe-hóba napi 25 percekre. Szüleim sokszor emlegetik, hogy
hátulgombolós koromban csak akkor éreztem vendégségben magam, ha meg is
fürödhettem. Egyik-másik szeánszról most is eleven képek élnek bennem J.
Attila ennél hivatalosabb formában űzte, Mózi meg még nagyon az elején jár. Ami
már most látszik: szeret a vízbe pisilni. (Köhömm... nem tudom, kire
ütött ez a gyerek...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése