2011. augusztus 22., hétfő

:-)

Ezt muszáj vagyok kitenni a kirakatba, mert én is elnevettem magam éjszaka.
Nem szoktam lámpát kapcsolni Mózi mellé, akkor sem mikor éjszaka kel, és megyek hozzá. Elég annyi fény, ami a roló résein beszivárog. Támolygok a sírás irányába, kitapogatom, merre fekszik éppen a hangforrás, és már nyalábolom is fel. Valahogy így jártam el a hétvégén is. Felnyalábolom...., aztán tapogatom a karomban, hogy valahogy nem így szokott kinézni. Hol a feje???! Hát igen :) Fordítva sikerült kivennem az ágyból, fejjel lefele. Meg se nyikkant. Gondolom, jól meglepődött ő is :D. Picit persze megijedtem, hogy ennyire nem vagyok ébren, mégis vicces volt. Hátha a gyámügy nem cserkész be, hogy felelőtlen anya vagyok. Ezen kívül egyszer sikerült a fejét bekoccantanom az ajtófélfába szintén éjszaka. Ahhoz képest, hogy mindig kelek hozzá minimum 3*, nem rossz arány. Remélem...  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése