Vasárnap hazafuvaroztam Tiszaszentimrére a család hölgy tagjait és a fiúkat, hogy Dédik, Nagymama, Nagynénik, Keresztapák is egy helyen legyenek. Nagyon szép idő volt a kertben, ezek mindig pozitív energiával töltenek fel. Tudtam anyák napja alkalmából pedikűrözni, futni, teraszon ebédelni, aztán pedig késő délután itthon és a másik nagymamánál folytattuk a napot.
Tartozok viszont egy igazmondással :). Mózit csak azért szerettem volna bölcsibe adni áprilisban, hogy május első vasárnapjára legyen esélye megtanulni egy szép anyák napi verset... Még akkor is ha csak most kezd el ragozni és igeidőket használni :).
Nem így történt. Egy hetet megint itthon volt láz, csúnya köhögés és takony miatt. Tegnap újra kifutott a porondra. Ott is aludt, ott is uzsonnázott. Azért ennyire nem megy könnyen, mint leírva, de csak belejövünk. Reggel sír, hogy nem megyünk, utána, mint aki tudja a dolgát, és a helyzetébe beletörődik, mossa a kis kezét, törölközik, fésülködik (!), aztán a puszinál rákezd, hogy Hazaaa, nem bölcsibe.
Tegnap be is hívtak a csoportszobába, és kaptam tőle kis virágot (Anyaaa, hapci! - így hívja a virágokat), illetve egy kis piros papír szívet, amire ő ragasztgatta fel a formalyukasztóval kivágott színes virág és szívecske motívumokat...
Olyan rettentő cuki volt. Az üzenőfüzetbe Márti néni írt anyák napi verset, meg ragasztott virágot a nagymamáknak és az anyukának is. Csak az orvosi rendelőben olvastam el, amíg vártam hogy Lócival bebocsátást nyerjünk, és hát még így is megkönnyeztem :). Mi lesz itt később...
Mentovics Éva: A legdrágább anyukának
Ezernyi kis apró jellel
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.
Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.
Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.
Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.
Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.
Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése