tűkkelütött

Tegnap sok volt a két fiú :). Én is nekik - gondolom. Kölcsönösen nyűgösek voltunk, semmit az ég világon nem tudtam csinálni. Főzni is csak úgy, hogy rájuk csuktam az ajtót, visítsanak, rugdossák az ajtót bent. Mózi kezdi bujtani Lócit... :). Valakinek a fején biztosan landol valami hegyes, valami szúrós, valaki biztosan mar(kol), üt, véletlenül hasra esik itthon, és az ínye kicsattan, valakinek tuti fáj egész nap a feje, és rajzfilmszerűen rombolna ki az ablakon... A kaki hét kezdet után a többi csak jobb lehet :). A lejtőt visszafordítandó ültünk egy ÖTYÉt most nálunk, így érzem a hatását a szombat-vasárnapi bő 24 órás budapesti édeskettes lazulásnak is. Ma meg úgy határoztam, nem erőlködök háztartással, csak hátradőlök, és varrok (amíg szunyálnak a fiúk). Oroszlán Szonját holnap tálalom - remélem.