Mindig azt hiszem, hogy nem történik semmi, és azért nem írok, pedig ennél nagyobb események korábban sem történtek gyermek fronton, mint hogy cseperednek.
Lócika már mondja egy ideje, hogy olyan ágyat szeretne, mint Mózi (mert eddig még a kis rácsosban nyomta), így szombaton Attila megvette, össze is rakta, én meg szétszedtem a kicsit.
Ezek azok a mementók, amik minden kétséget kizárnak, hogy a fiúk nőnek... Olyan aranyosak egyébként ahogy vetkőznek a fürdés előtt, ahogy Lócika öltözik (cipőt húz, nadrágot, harisnyát tol) a bölcsiben. És úgy egyébként is :).
Itt az első lövés az első éjszakáról az új ágyban. Holnap pedig teszek fel Móziról egyet a nagy biciklijével, amit névnapjára kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése