Farsangra hangolva - DIY gyerekjelmez ötletek

Tudnék most szunyálni, de akkor megint nem lenne poszt... 

Hétfőn nem voltunk itthon, kedden pedig végre neki mertem ereszteni az ollót a 2 hete megvásárolt anyagoknak. Érlelődött addig a fejemben a jelmez, de nem volt se konkrét szabásmintám, se tökéletes, végleges forgatókönyv, hogy miként is fog kinézni a végeredmény. Tartottam a dologtól. Mind a kettőtől. A mackótól azért, mert az elég dísztelen, egyszerű jószág :), nem egy karakteres jelmezötlet, a makitól pedig azért, mert nem voltam benne biztos, hogy elég jól vissza tudom tükrözni a makiságát. Aztán mikor Lóci szerda este felvette, és le sem akarta venni, akkor már éreztem, hogy nem csak neki jön be, hanem én is majd megzabáltam a testére feszülő puha szürke anyaggal együtt. Itt ugrált a szőnyegen, pedig senki nem mondta neki, hogy hogyan kell, de a hosszú csíkos farkincáját húzva már láttam, hogy ezt az utolsó öltésekkel sem fogom tudni elszúrni. Elégedett voltam vele. A mackónak is kiszabtam a részeit addigra, megvarrtam a kapucnit, de még nem volt arca, ezáltal jelleme. Annak csak gyerekfektetés után duráltam neki magam, és már éjjel egy magasságában a szoptatáskor ruhástól bealudtam... Nagyon cuki lett az arca, ez a szőrös jószág is elnyerte a tetszésemet, pedig nem sok volt benne a brummogás. Egy picit csak sikerült elszúrnom a testét. Hiába volt kiszabva, és részben összevarrva, mikor reggel Mózira rápróbáltam úgy ítéltem meg, hogy az ülepe nagyon lent van, így segítettem a dolgon. Olyannyira, hogy felvételkor Mózi megjegyezte, hogy szorítja a fütyijét :). Menet közben, illetve mire belebújt az egészbe nem volt vészes a helyzet, de ebbe már 0,5 cm-nél többet nem fog tudni semmije nőni.

Olyan cukin festettek mind a ketten benne, hogy tényleg úgy éreztem, hogy az ő jelmezük a legjobb ;-). Nem feltétlenül az ötlet, hanem a házi megvalósítás. És most eltekintek a gyári ügyes kezektől és gépektől. Itthon, este egyből fel kellett venni, és eljátszani a farsangot, énekléssel, táncolással, amihez ott nem volt affinitásuk élesben. Maradt bennük még levezetetlen farsangi érzés, mert fürdeni, vacsizni kellett, szoptatni, varrás utáni romokat felszámolni (az még most is tart... Ennyi "gyeplő elengedés", nem mosogatás, nem mosás-teregetés stb elég ahhoz, hogy megint úgy fest a lakás, mint aminek se füle, se farka. Kibírjuk még ezt a picit benne ;-)). Így reggel is mackóbőrt öltött Mózi, Lóci pedig csak azért nem mert, nem akartam, hogy le maki kávézza (= Maci kávé, de ugye minden maki jelzőt kapott már itthon, és ez is maki kv), joghurtozza egyebezze. Ma délutánra marad az igazi itthoni farsangozás. De ez olyan jól esik nekem. Ennél nagyobb öröm nem is hiányzik "cserébe", hogy ennyire tetszik nekik :).

Bár DIY, de az etapokról nem készítettem a kivitelezés közben fényképet, cserébe szoptattam olyankor. Most csak a végfelhasználói státuszról csatolok képeket. 

A muri jól sikerült az oviban. Kíváncsian vártam, hogy mennyire fognak/kívánnak részt venni az eseményekben, és úgy mint korábban Mózi, most sem igazán. A bevonuláskor szépen jöttek be énekelve kézen fogva láncban, de utána nem a kispadra ültek a többiek közé, hanem az anya-apa ölébe. Aztán néha leültek, néha vissza. A kis padok U alakban voltak lerakva, azon tanyázgattak az ovisok, és mögöttük voltak a székek elhelyezve az ülő szülőknek. Álló utasok kapaszkodtak vagy fotóztak ;-), babakocsit leparkíroztuk oldalra. Középen a szőnyegen pedig egyesével vagy egyéb ismérvek alapján párosával (testvér vagy hasonló jelmez ötlet vagy visszatérő, már iskolás gyerekek) mutatkoztak be. Mózi és Lóci együtt mentek ki. Bemondták, hogy minek öltöztek, és be is mutatták. Itt jött meg a bátorságuk, és Mózi két kéz-két lábon mackójárásban körbe járkált, Lócika meg két kéz-két lábon ugrált mögötte :D. Na ilyenkor kellene az anyukákról/apukákról egy-egy kandi kamera. Olvadozva vigyorogtunk. Lola végig szunyálta mind a három órát közben. Már csak itthon kelt fel enni. A jelmezesek felvonultatása után jött a nagybőgős, hegedűs, néptáncos mulatság, majd a terülj-terülj asztalkám fánkokkal, zserbókkal, sós-édes nasikkal, zsíros vagy lekváros deszkákkal szörppel, egyéb finomságokkal. Gondolatban végig ettem több mint a felét, gyakorlatilag meg pár sajtos tallérnyit és kukinyit kurtítottam a felhozatalon. Közben volt a gyerekeknek zsákba macska, majd az udvaron a végén a kiszebábu elégetése, aminek készítésében a gyerekek is részt vettek, és pár napja vagy hete már bent kuksolt a bábu a csoportszobában. 

Nagyon remek farsangi mulatság volt, és örülök, hogy újból volt kapacitásom saját jelmezt készíteni, és nem vettünk/kölcsönöztünk. És tudjátok miért? Mert én ezt szeretem csinálni. A PXT is megmondta ;-))).

Jöjjenek a képek:

némileg kitérdelve, éles bevetés után

Igyekeztem a képeket annyira körülvágni, hogy más gyereke ne lógjon bele. Lócikáról pont ezek a képek olyan elmélázósak, de majd csekkolom a videót is, ahol annyira cukin ugrabugrálnak. :)

Most pedig alszom egy órácskát.

Jaaaa, és még kettő. Mózi reggel így ment el az oviba:

... befektette az ágyába a jelmezt, hogy ne hűljön ki. :))