Családi Sportdélután

Az oviban. Úgy szeretem ezeket az ovis családi megmozdulásokat. Olyan jó a csapat, bejött nekünk a vegyes csoport, szeretjük az óvó néniket, és az intézmény egész szellemiségét. Vannak fix programok, ami kezdődik a karácsonyi kézműves délutánnal, farsanggal, családi sportdélután, anyák napja, ballagás. Májusban gyerek hét az oviban, júniusban kirándulás.

Olyannyira családira sikerült a délután, hogy Attilának sem kellett Pestre menni, és Poszika is jött meg Lola. A legjobban a kötélhúzást várták a gyerekek, de voltak különféle talicskázó, körben álló, papír galacsin fújó, szaladgáló, szökdécselő feladatok. Utána pedig a nagy terülj-terülj asztalkám. Ilyenkor a gyerekek kezdenek kiszállingózni, és az egész udvar a miénk, ott szaladgálnak még fél 7-kor is. Mikor indultunk volna, Mózi mondja, hogy mutat valamit. Felkapta az egyik kisfiú leharcolt BMX-ét, és nem akartam elhinni, mert elvileg nem tud, és nem próbált m ég kétkeréken gurulni. Még se Attila se én nem duráltuk neki magunkat, hogy megtanítsuk. Gondoltuk, majd a nyáron, amikor lesz terepünk a közelben, nem csak a város. Én vagy pocakkal nem akartam hajlongani és szaladni utána vagy inkább tartottam attól, hogy a sikertelenség elveszi a kedvét, és majd finoman vissza kell vezetni a témára, meggyőzni stb. Felpattant és láttam a buzgó lelkesedését. Mivel engem sasolt, hogy nézem-e elveszítette az egyensúlyát, és egyből elesett, de nem tört le, hanem visszapattant, és megindult körbe-körbe tekerve és olyan büszkén vigyorogva (mint mi). Egy darabig futottam utána, de látszott, hogy nem kell. A megállás volt necces, mert mondta Bence, a bicaj tulajdonosa, hogy le van törve a fék, és csak kontra van rajta. Mózi pedig minket figyelt, még véletlenül sem előre :)). Ennek nagyon örültünk, hogy ennyi volt a kétkerekű tanulás. Este, amíg mi Poszikóval elmentünk lötyögni a futópályára, Mózinak elvitte Attila a bicaját, lekapták róla a pótkereket, és rótta a köröket az iroda és a Főnix parkoló környékén. Most pedig itt ugrál fél 8 óta rajtam, hogy menjünk ki bicajozni. Most indulunk is mindjárt.

Lócika kedvenc barátnőjével :)

Vivivel...

Móziról pedig Attila csattintott, videózott, amíg én futottam utána. Majd csatolom az első kétkerekű köröket is :)

Megy ez, mint a karikacsapás!