Szeretjük a Bercis-Boris könyveket, van is egy jó pár. Tervezzük egy ideje, hogy megsütjük belőle a kekszet, amit Bori is :). Tegnap már nem jött össze, csak a begyúrásig és a pihentetésig jutottunk, azóta meg rájártunk Lócikával a hűtőben nyersen ;-). Ma össze is hoztuk... Nem mondom, hogy laza menet volt. Tényleg akkor élmény valami, ha abszolút nem akarok házmester és igazgató lenni felettük. Nyújtsák csak olyan vékonyra a tésztát, hogy vajjá alakul a szilikon 'deszkán', ami pedig nem, az felragad a nyújtófára. Felzabálják a 2/3-át kb nyersen, és ha beletörődök, hogy szívem szerint én is ezt tenném, amíg a hányinger rám nem jön a vajtól :D és max egy darabig nem fogják ők sem kívánni, akkor nagyon jól sülnek el ezek a foglalkozások. Én is ott lestem anno a lepattanó darabokat Nannyóka oldalán a hokedlin állva, és már akkor a citromos linzer tészta volt a kedvencem. Pár receptet kipróbáltam, van is egy nagyon árnyalt fini fajta, de ezt is le akartuk meózni, és használható. Citromhéjjal és vaníliacukorral dúsítva, kevesebb cukorral az előírtnál (tök mindegy, mennyit ír egy recept, cukorból biztosan kevesebbet teszek bele. na nem a felét, mert azon már érződik a kispórolás, de kevesebbet). Amíg ők mancsikázták a tésztát, én altatni próbáltam Lolát, akinek szerintem egy nap fog egyszerre 6 foga kibújni, annyira kínlódik már :((, majd be-besegítettem (enni :D)
480 g liszt
320 g vaj
160 g cukor
2 tojás
+ reszelt citrom héj, és a cukor egy része vanília. én 120 grammot tettem bele talán.
Kb 10 percig kell előmelegített sütőben sütni 150 fokon.
... és természetesen gyúrás után, szaggatás előtt pihentetni a tésztát a hűtőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése