tűkkelütött

Kezdem a mai első kellemes mosolyfakasztóval :).

Reggel 8-kor eszméletem, hogy ma 9-től elvileg gyógytorna, és végre bepróbálkozom Lolával közösen... Mert eldöntöttem, hogy tudatosan ápolgatom a lelkem, és szánok időt az olyan elfoglaltságokra, ami feltölt és csak rólam szól. Ma én vittem a fiúkat, gyorsan begyömöszöltem őket a kocsiba, hogy vissza is érjek addigra, és sikerült. Negyed 10-kor kezdődik egyébként. Mondanom sem kell, én vagyok a legfiatalabb :) .Akarom mondani, Lolika. Vidám tollfosztó hangulat van, hát még mikor az egyik idős asszony torna közben fenék feszítés, hasbehúzás, egyenletes légzés gyakorlás közben kisziszegte magából, hogy fent vannak a facebookon a lakosok, van ilyen csoport, csatlakozzak. Ez azért már 21. század. Helyes. Már csak akkor döbbentem volna le jobban, ha a torna tanárnéni tableten olvassa a névsort, és nem régi papíralapú naplóból :D. Lolának behoztak egy nagy szőnyeget meg plédet, én készültem játékkal, de nagyon bíztam benne, hogy nem bojkottálja a nyújtásomat, hiszen 2 héte a szülőértekezletet az ölemben végig mosolyogta, cuppogtatta. Imádom, hogy ennyire partner. Amikor mindenki egy irányba tekergett a tornán, egy irányba nézett a kinyújtott karja után, Lola is fordult, és figyelte, hogy mit nézünk. El voltak tőle természetesen olvadva. Jó lenne találni egy kinti pót-nagymamát, akivel el lehetne, ha bármi miatt könnyebbséget hozna ez a napjaimba.

Októbertől pedig csigatészta készítő!!!