Vákum a lakásban

Észrevettem, hogy a lakás különböző pontjaiban különböző napszakokban más-más intenzitással működik a VÁKUM. DE működik. Ez most este fél 10-kor tudatosult igazán, mikor mind az összes gyerek elaludt.

Annyira cukik a fiúk mostanában. Pontosabban mindig azok, de egyre önállóbbak és közreműködőbbek. És egyre gyakrabban. Pl ha Attila nincs itthon, a kert locsolása szinte 100% ban a Mózi közreműködésével történik. Épp hogy bepakolok a kocsiból, már látom is, hogy megy az öntöző. Aztán fogja, és áthúzza a kert másik végébe, hogy ott is érje. Én max csak kikapcsolom, amikor már úgy érzem, alapos volt. Ezt kérnem sem kell, intézi. A vacsorához is ő pucolta meg az öszzes zöldséget, répákat, cukkinit, hagymát. Lóci kezdte reszelni, de ő még megunja egy idő után. Utána megy, és mosogat. Reggel pl csak meghallotta Mózi, ahogy mondtam Lolának, hogy Most anya megy mindjárt zuhanyozni... Már hallom is, hogy csobog a víz. Első gondolatom :( Melyik gyerek pancsol már megint (sajna a kis WC gyakran ki van téve ilyesminek, így nem volt alaptalan a gondolat, de csak elszégyelltem magam, miután kurjantottam Mózinak, hogy zárja el a csapot.) De Anya, csak Neked nyitottam meg a fürdővizet. Mindenhol füle, és segítenivágyó receptora van ennek a gyermeknek. Ölelgetnek, bújnak. És ilyenkor rendszerint megkérdezik, hogy Anya, ugye, mi vagyunk az egyetlen kincseid? .... (szivecske). Ugye azért ehhez nekünk is közünk van, hogy ilyenek. Vagy ne áltassam magam :)?

Mózi kérdezte egyszer, hogy annak a bácsinak miért van nyaklánca és/vagy fülbevalója. Attila nem magyarázta túl. Mózikám! A férfi egyetlen ékszere az (automata)órája. Erre Lócka: Anyának meg az egyetlen kincsei mi vagyunk... És rettenetesen nagyon tényleg így van, és nem is kell más.

Na de vákum. Este fél 10-kor borzasztó erővel támad a háló felől, mire az összes gyerek ágyba kerül, és Lola utolsó cicijét elkortyolgatja. Legszívesebben már fel sem kelnék. Ha összeszedem az erőm, és ellenúszom az árral, akkor kikeveredek a nappaliba. Ott szív a gép (=laptop). Csak ezt és ezt megnézem, ezt és ezt a tutoriált elolvasom, aztán olvasok normális könyvből... Nap közben nagyon erős szívó hatása van a kamrának, és az ilyen-olyan ürüggyel elmajszolgatott műzliszeletnek, csak egy könyékig-mártózás-szilvalekvárnak, csak egy utolsó almafröccsnek, még egy félkocka/tábla csokoládénak, zacskó ropinak.

És hogy mennyire vagyok kifingva és mennyire vagyok telefonfüggő a legjobb példája ez a reggeli kép, amit Attila lőtt, amíg főzte a kávét és bealudtam.