... nem fogok jobban belegondolni, de már ha leírom, jobban benne is vagyok.
Most is ugyanazt és úgy érzem, mint anno a fiúknál: hogy van az a vegytiszta anya-gyerek kapcsolat, ami utánozhatatlan, másolhatatlan, és amihez még senki nem adott semmilyen adalékot anélkül, hogy az én szűrőmön át ne ment volna. Ez az első olyan beömlés az életükbe, amit ráadásul én kezdeményezek. Ez egy új szint, ami mindig ellen megy a racionálitásnak és "az így kell lennie" frázisnak.
Csibe csoportban KACSA [háp-háp] lesz a jele Lolának, én pedig bármennyire nehéznek érzem időnként vele ezt az időszakot, akkor is bezár egy kört, olyan innentől, mintha mindig behúzná maga mögött a kiskert kaput. Magával húzva - hét év után - valami olyat hoz, ami nem volt még. A kiskert kapuról egyértelműen a hutai nyaraló végében húzódó hegyre futó udvar kapuja és a kakukkfű illat ugrott be :). Szóval azért onnan sem rossz a kilátás ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése