Szabadlábon

Felugrottam blogba, és láttam nyomát, hogy tegnap hiányoltátok a heti beszámolót. Azzal a rendszerességgel valszeg nem fogok jönni, mert bár ingerszegényebb volt a környezet a karantén idején, de egyben egy különleges állapot is. Szeretnék minél több megvalósítható pontot áthozni belőle, és emlékeztetni magam, amikor nehezebben megy, hogy ez már jól működő dolog volt, akkor elő az energiával, és ne sajnáljam rá.

A héten a kicsik már oviban voltak, nagyon várták, és Mózinak is megkezdődött a fejlesztés a a BagolykaLandban. Annyira szeret járni, aminek nagyon örülök, és akkora könnyebbség. Szandi is úgy érzékelte, hogy jót tett neki és a teljesítményének az itthoni suli, picit meg is veregettem a vállam, bár lehetett volna még ezt maxolni rendesen. Nyáron is toljuk, illetve a héten a suliba is bemegyünk 2* 1 órára, hogy Magdi néni rálessen, van-e olyan pont, amit még köszörüljünk a nyáron. Én tudom nagyon jól, hol lehet még köszörülni, inkább az inercia rendszer miatt akartam élni a lehetőséggel, hogy érzékeljem a többiekhez képest hol vagyunk.

Itthon halad a kisház betonozás, terasz körüli gyomlálás, Attila veteményest szépítgeti, a gyerekek imádják a homokozót, most sláger a friss homokkal.

Hétfőn Sanyikám név és szülinapját ünnepeltük Kiskatáéknál némi koktél és teraszon eszegetés, kacarászás közepette. Ez is jó volt, csak rövid :D.

Én a saját teljesítményemmel sokszor nem vagyok elégedett, nem is tudom igazán, mikor lennék. Pontosabban de. Ha egyetlenegyszer sem bújnék ki vagy hűteném le magam, hogy valamit holnap is meg lehet még csinálni, és minden nap fejlesztenék magamon látványosan valami meglévő vagy új készséget, ha nem 7-kor, hétvégén 8-kor kelnék átlagban stb-stb, és nem halogatnék fontos dolgot, tanulnék ezerrel...

Tegnap gyereknap alkalmából jól megadtuk a módját a lazulásnak. Közben ha belegondolok annyira jó, hogy a gyerekeknek milyen "kihágások" számítanak élménynek. Mióta kiköltöztünk erősen redukálódtak az éttermi fogyasztásaink, és céltalan téren való lődörgéseink, így már ettől nagyon felfokozott szerelmetes állapotba kerültek. Reggel az ágyban hosszú mesélés, majd az hogy kék Fantát ihattak, és dinnyés Topjoyt, óriás pizzát kértek az étteremben, ahol az elemes kézfertőtlenítő spray is jó játéknak bizonyult... Családi fürdés után családi mozizás mellé chips, jégkrém - nem tudom, fokozhattuk-e volna még valamivel ;-).  Mózinak szombaton jelent meg a Népszavában egy karantén napló 'cikke', amit tegnap vettünk meg, ami nagy boldogság/büszkeség volt. Főleg, mert ha beírja a googlebe, hogy 'Ádám Benedek Népszava', akkor az első találati helyen jelenik meg :D :D. Mióta laptopozik, és rákeresett a családra (Seres dédipapára, Géza papára, Apára, Anyára) kérdezte, hogy róla mikor jelenik meg valami, és mit kell csinálnia hozzá... Most azt mondják, ez volt a világon a legjobb Gyereknap (szivecske).

Pizzás képek csatolok majd, Attila telefonján vannak most, az enyémen csak cérnák, cipzárak és témazáró dolgozat képek.