Évek óta nem jártam nyilvános strandon, max eldugottabb kerekestelepin, berettyóújfaluin, de barna is kb biciklitúrán voltam ennyire barna. Tudatos volt, mert fosok a Naptól, nincs jó tapasztalatom vele :(. Idén viszont a 'Több Ondód, kevesebb Adria!', valamint a #nyaraljitthon szlogeneket magunkévá téve itthon maxoljuk a nyarat. Már nem sok van belőle - sajna, érzem is a bőrömön. Vegyes izgatottsággal, kíváncsisággal állok a szeptember előtt. Lóci iskolakezdése, és az én szorosabb menetrendbe szorított munkám, illetve a bizonytalan covid helyzet miatt.
 |
| a korszakalkotó ötlet eredménye :) |
Az ÖTYÉvel és Ágival is megünnepeltük a közelgő változást. Egyik vasárnap du csobbant a viber csoportba a korszakalkotó ötlet, hogy menjünk ki négyen a Nagyerdei Strandra koktélozni, lazulni. Ilyen SOHA nem volt még, hogy 4-en egyszerre és közösen menjünk ki forgalmas strandra. 11-re értünk ki kb, mert előbb Kata felvett engem Ondód suburb-ben legurítva egy jó kávét, majd Sanyikámat kaptuk fel a város másik végén, utána Katáékhoz mentünk autót cserélni, és Gitta mama fuvarozott ki bennünket. Katáéknál gargalizáltunk egy - induláskor még Attila által a hónom alá csapott - hibiszkuszos Tatrateaval, és ezt vittük is magunkkal. Manyival a strand bejáratnál találkoztunk, pont egyszerre futottunk be.
Megvettük a jegyeket, feltöltöttük az órákat, és irány az öltöző. Én a fülkében ahogy a táskámat letettem a padra, a Tatratea kiugrott belőle a földre, eltört a kupakja, és ki is borult vmennyi a táskámra, földre, pénztárcámra... :D. Úszással indítottunk, hogy nagyon fittipaldinak érezzük magunkat. Nem sokkal, de még szerencse, hogy az elején letudtuk az egészségmegőrzést részt ;–). Utána felcuccoltunk a napozóra, bekenekedtünk, és felhajtottuk az első Aperolt. Én kicsit lassabban. Aztán jött is a második... :). Ez még mind a medencében, és mellette. Kezdett alalkulni a hangulat a melegben, és hozta a fánkos csúszda ötletét. Hát ez nagyon király volt. A sorban már kezdtem érzékelni, hogy lehet az a tipikus szabadlábon garázdálkodó enyhén spicces, - meg merem kockáztatni, hogy idegesítő :D:D ... - negyvenhez közeliek, negyvenesek vagyunk, akik épp lazítanak. A harmadik mojitonak majd' a felét megittuk, mire feltűnt, hogy gyanúsan finom, valszeg kifelejtették belőle a lényeget. Marikával felgöngyölíttetük a folyamatot, hogy rémlik-e neki, hogy belemérték a lelkét a mojitonak. Arra jutottunk, hogy NEM, így visszament jelezni :D. Én utána sem voltam meggyőzve, hogy van-e benne :)). Ezzel a lendülettel, simán lehetett benne 2 adag Bacardi. Nem is tudom, merre üldögéltünk még, mert egész nap kint voltunk zárásig. Nagyon jó ötlet volt, ezt rendszeressé kell tennünk :).
Ágival pedig másnap mentünk el este vacsorázni szintén a Nagyerdőre. Takarosan kirántottuk magunkat (egyébként ezt nagyon élvezem, hogy van alkalom öltözni, és hogy varrhatok magamnak. Tervezem, hogy egy mini gardróbot összevarrok, mert olyan jó érzés ebban lenni :D). Ez is nagyon jó volt. A rötyögéssel, "csipegetéssel", utolsónak álltunk fel 11-kor. Ez is rendszeres lesz.
Attila már hétfőn, amikor a lányokkal strandoltunk írta, hogy péntekre megvette a jegyeket az éjszakai fürdőzésre. Tegnap ott voltunk egész végig, este fél 12-ig. A gyerekek különösen nagyon élvezték. Nekem csak annyi bajom volt, hogy baromira tudok fázni, és a termálból nagyon nem akaródzott nekem kiszállni, hogy még átmenjünk másik medencébe is :D. Most is úszással kezdtünk, és Lola bátorsága is kinyílt. Hosszan beteszi a fejét úszószemüveggel is a vízbe, ugrál, csapkod, vízalatti masszázst adott, élvezte a hullámot, és a csúszdán is miattam nem csúszott le, mert én nem engedtem még. Estére a gyerekmedence csak a miénk volt, és az ugráló is. Ott a fiúk tolták egyszerre szinkronugrásban, én meg videóztam őket. Lola olyan volt, mint, aki be van csípve, de Attila azt mondta, hogy neki olyan emléke van, hogy az egész gyerekkor ilyen érzés. És valóban. Táncolni is lehetett, és Lola gyűrődött, hogy ő szeretne. Riszált, ugrált. Mózi bátorsága is visszatért az ugráláshoz, mert a múltkor produkált 3 méterből egy fél hasast, ami elvette a kedvét. Az öltözőben már elkezdte Lola szopni bőszen az ujját, és látszott, hogy elfáradt. Viszont itthon még megéheztek, és kentem pár kenyeret fél 1-kor. Nagyon jó ötlet volt ez is.
Most hiányzik még egy 3-4 napos édeskettes pocolás, és igazán feltöltődve csapok a szeptemberbe.
 |
| ezt meg csak úgy |
❤️
VálaszTörlés😘
Törlés