2022 záróakkord

 Az első, ami eszembejutott, ahogy beírtam a címet, az a munka dec 23. késő délutánig. Amit addigra már nagyon a hátam közepére se kívántam :(. A másik a lerottyantság szépen sorban a családon. És a harmadik, hogy Mózi megtanult vezetni. Rendesen benzines autót tolatással, egyesbe beee-kettesbe be 🛻.  Óh nem fér ide elég nagy szivecske... Anniyra cuki, olyan büszke vagyok rá. El sem akartam hinni.

Mózi után én voltam ramatyul karácsony előtt egy héttel, de akkor a sütiket sem tudtam megsütni szombaton csak vasárnap, mert olyan lázas voltam. Cserébe, miután begyúrtuk a mézest, a csokis csillagot és a cantuccinit, utána bekuckóztunk közösen és Love actually-t néztünk. Nem láttam akadályát, hogy a gyerekek is nézzék, de azért menet közben volt pár szemforgatós rész, ami elsőre nem villant be, amikor az ötlet felmerült :D. Nagyon tetszett nekik. Főleg az szerintem, hogy nem csináltam semmit, csak néztünk ki közösen egyszerre a fejünkből egy irányba hosszan. Advent 4. vasárnapján aztán befejeztük a kekszes sütiket, mézest, ami idén különösen fini puha lett (valszeg az egy napos pihentetés jót tett neki), de a gyerekek húzták a szájukat, hogy ők azt szeretik, ha nem ennyire puha, puszedli szerű :D. Na tessék! 

Lillafüred - bő két nap kikapcs december sűrűjében

mindeközben otthon...❤️

Soha nem hagytam ennyire a végére az ajándékok beszerzését, csomagolását, de még 23-án este is úgy voltam vele, hogy bár előre tudtam, hogy a 24 kb kivitelezhetetlen lesz, ha nem csomagolom be éjszaka, amiket be kell, és meg fogok őrülni, mert nem bírom, amikor feltorlódik minden egy fél délutánra, mégis megadtam magam a kipurcantságnak, és lefeküdtem, mint aki jól végezte dolgát. Ja, tényleg. Itt még volt este egy hagyományörző sörözés a közgázos csapatnak. Csendesre sikerült, maroknyi  résztvevővel de  legalább nem szakadt meg a sor. Még mindig tartott a köhögés (és sajna még most is), levertség, nem voltam a toppon, de gondoltam majd 24 délelőtt megcsinálom a töltöttkáposztát, a 4 rúd bejglit és a fácánlevest is.  Segítettek a gyerekek (Mózi és Lola) tölteni a káposztát, és én voltam legjobban meglepve, hogy egyszer mutattam meg hogyan kell, és nagyon jól tekerték-tömködték. Ez a közös készülődés és kikapcs vénásan nyomta belém az ünnepi hangulatot. Nem véletlenül van ez az advent kitalálva, hogy ha minden nap picit hangolódik csak az ember, annyira jó lesz 24-én. 

Várjuk a Jézuskát még melegítőben :D

A 'karácsony intézménye' ennél jobban kirepedt már nálunk...

Erősen repedezik a karácsony gyermeki oldala, de még mindig nincs kerek-perec kimondva, rábólintva, amit körbe-körbe szimatolnak, de ott akkor, amikor a Fa alá érünk este, elszáll minden korábbi ráció. Valahol pont ez adja a szépségét. Attila vitte el őket irodába, meg vezetni, amíg én fát díszítettem és csomagoltam. Nagy volt az öröm: volt be/eltalált, ki nem mondott kívánság, leírt és lerajzolt beteljesülés és nem várt meglepetés. 25-én még nem engedtünk be sekit a szűk családba, én elmentem vezetni Mózival, annyira büszke vagyok rá. Elvitt az utca végéig a szelektívig is :D.

Mi 2022 karácsonyán ❤️

Dec 26-án délután mentünk haza a Piac utcára, akkor oda voltunk hivatalosak (Dózsapetiék és nagy Lola nem tudott jönni, mert Peti is lebetegedett). De az volt Apa is (mármint az enyém apa :( ). Viszont itthon voltak Juditkáék 4 gyerekkel, Poszika Lilivel, és a Piac utca után mindenki (kiegészülve az Ádám vonallal) átjöttünk ide. Attila nagyon fini nyúl pörköltet csinált, és lazacot grillezett, én salátát és nokedlit. Közben ügyesen spiccesre itatta a csapatot, ahogy szokta :D Szóval itt estére már olyan lazák voltunk, és olyan jó volt minden. A Juditka fiai (3an a 4ből) itt is aludtak, sokáig viháncoltak a fiúk, én hamarabb beszunyáltam. Mennyire szerettem én is ezt az unokatesós itt-ott alvást. (Kép nem sok készült. Mindenki csak ivott vagy eszegetett :D. Vagy nokedlit csöszölt.)

Piac utca ❤️

Nagyanya a legkisebb unokájával

NERF csata

A kicsik :)

Mókusos fülbevaló

Lola és Lilike

A káposztás kondér árnyékában Anya a lányaival  ❤️

27-én volt az Ötye karácsony, ez is mindig olyan jól sikerül, olyan szép és találó ajándékokat adunk-kapunk. Gin tonikoztunk (mi Sanyikámmal alkoholosat, Kata és Marika alkoholmenetset). Panka és Borika is ott sündörgött körülöttünk, volt táncbemutató, cigánykerék-tanulás, pókjárás, bukfencezés :)).

ÖTYE-karácsony 2022 ❤️

28-án jött Poszika Lilivel, de Poszika nagyon ki volt nyúlva, próbált(ak) szunyálni is több-kevesebb sikerrel. Kisétáltunk a játszira is, hogy legalább mozogjunk kicsit :D. És innentől kezdve megint jött 2 nap pihenés, sok szunya, olvasás, társas, játék, főzőcskézés. 

29-én bementünk délután a városba Mózinak bankártyát csináltatni. Amíg ők Attilával azt intézték mi bementünk a könyvesboltba MAZSOLA könyvet venni és a Volt egyszerbe forrócsokizni, almáspitézni. Na ez volt még szintén egy olyan pillanat, amit biztosan elviszünk magunkkal. Érzem. Olyan jó volt. Ebédre fini zöldségfasírtot csináltam, nekik ilyen paprika manókkal. Teljesen oda voltak meg vissza, milyen cuki, és hogy én vagyok a Világ legjobb anyukája 🥹 (max szeretnék nekik az lenni… ❤️). Olyan jó sok bújás, szeretés, puszi, beszélgetés jutott erre a téliszünetre.

Volt egyszer… ✨🥧☕️

30-án Ágival mentem ki egy óév búcsúztatót futni és termálozni, túrósbatyus reggelizni, csacsogni, világot megváltani :) majd

31-én Sanyikámmal elvittük az összes gyereket moziba Krokodilire. A szilveszter este csendes családiasan telt. Alig vártuk, hogy fekhessünk :D :D. Kimentünk tüzijátékot nézni, mert körbe lőttek minket, meg a gyerekek ördögpatronoztak. Olyan jó sokat voltak egyébként kint a szünetben, beindult az állandó bandázás, focizás, rollerezés, biciklizés. Fél napig nem látjuk őket, néha bejelentkeznek, hogy maradhatnak-e még. Tényleg nagyon sok pihi jutott, nem is akartam csinálni semmi hasznosat. Ennek ellenére nagyon zokon vettem a hétfőt és a munkát... :(. Január 2-án Attila haverja jött este, arra grillezett Attila, 3-án hétfőn pedig még Poszikáék jöttek el Mamaával megköszönteni előre a gyerekeket, mert indultak vissza Brüsszelbe.

Krokodili 🐊 :)

Nem mondom, hogy nincs hiányérzetem magammal szemben idén. Nem is én lennék... :( De ezt idén sem lehetett volna jobban kivitelezni. Hiányzik egy kicsit az elmaradt adventi hangulat, koszorú éneklés, viszont az oviban volt karácsonyi kézműveskedés, ahova a fiúk is jöttek, és az nagyon-nagyon jól esett a lelkemnek. Megint voltak hangszeren játszó szülők, karácsonyi mesemondás sötétben gyertya mellett plusz éneklés. Nekem ez annyira hiányzott. Készültek az ovisok, sütöttek mézest erre az alkalomra. Szívemhez nagyon közeliek ezek a programok. Ez volt az utolsó ilyen eseményünk. Jaj nekem... Mennyire fogok vajon sírni az ovis ballagáson bő 9 évnyi ovis életet elbúcsúztatva...? Lócikának volt szülő gyerek foci, ahova Attila ment, az is olyan jó, hogy azon is részt tudtunk venni. 

utolsó ovis karácsonyi kézműves du.

mézes díszítés... és zabálás :D

előző napokban az oviban a gyerekek sütötték a mézest a kézműves délutánra

imádom ezeket a kis dolgos mancsokat

szülő gyerek foci

évértékelés - minden gyerek kapott érmet :)
Olyan kedves gesztus ez

Mindjárt kidekorálom pár képpel is, kérek rá engedélyeket. 

Január 4 Lóci 10. szülinapja. Édes kis Maki Fiam/Fiunk... Ezt majd külön.

Beindult a munka, de Sanyikám még 2 napot szabin volt csüt-péntek (január 5-6), és kivitte a gyerekeket a Szigetkékbe (szerinte Égszínkék 😁) játszani és ebédelni, én pedig addig Mamánál dolgoztam, majd a gyerekek kibulizták, hogy még menjünk utána el Eszterékhez is. Így én onnan folytattam a munkát (ez erős túlzás, este még ráhúztam, hogy teljes legyen a nap). Lola és Panka különösen cukin elvannak, ők korban-nemben pont abban a babázós, szerepjátékozós korban vannak ami még könnyű :). A nagyok már kicsit nehezebben hangolódtak, nem mindig volt konstans az elmerült játék. Viszont nagyon jót UNO Flipeztek, Legoztak és az udvaron Diókát etettek :D. Eszter sütött fini nutellás gofrit teljszínhabbal, nem volt hiány kalóriában ma sem :).

UNO Flip party én közben
'Late capitalization' és 'CIP over 1 million' riportot gyártok

'Égszínkék'

Pénteken pedig még befért délután egy korizás. Sajna én ebből is kimaradtam, csak elvittem a gyerekeket, segítettem átöltözni, de aztán még hazajöttem dolgozni, hogy utána viszont még ide jöjjünk kicsit felmelegedni a kori után. Lola nagyon cukin tipeg-csúszik a jégen, Sanyikám megörökítette nekünk, bandáztak fent a melegedőben is. Január végére pedig beterveztünk egy ittalvós bulit, amíg Attila Nürnbergben lesz.

Idén is összejött a közös kori

Ma Attila névnap ❤️,  és a sor itt még nem áll meg januárban (felkészül Sára-nap, Lola szülinap és Mózi szülinap) :))