Jaj… Ahogy bepötyögtem telefonról a poszt címét, mellé nyomtam, és véletlenül azt írtam be, hogy Lóci 20 😳. Rendesen meghatott így leírva látni. Mintha valami üveg gömbben tűnt volna fel a jövő. Olyan pikk-pakk itt lesz az is… Na de még ‘csak’ egy évtizedes a Kis Maki Fiú ❤️.
Mint minden évben, karácsony után levegőt sem tudtam még venni, már számolta is vissza a napokat, hogy mikor lesz 10. Így, hogy a téli szünet hosszabb volt, itthon lébecoltak a gyerekek, nekünk viszont berobbant a munka :(. Mondta Lócika, hogy szeretne ő is szülinapjára saját kulcscsomót, jelképezve az első érettségi szintet. Telefont a Jézuska hozott neki, hogy ne számítsa ennyire ki a forgatókönyvet. Ezen kívül mivel rengeteget rajzol, és már karácsonyra is szemeztem vele, kapott egy jóó nagy számos kifestőt felrámázva. Egy Maki Uraságot ❤️. De olyan részletes, hogy kb 20 éves korára el is fog készülni.
A tortának utána jártam, honnan fogjuk rendelni, focisat természetesen, mert hogy a kapacitás nagyon szűk keresztmetszetem :( Viszont Lócika azt mondta, azt szeretné ha én csinálnám és palacsinta torta legyen, valamint focista marcipán… Nem találtam jó focista marcipánt, így feltűrtem az ingem ujját és se’perc alatt összedobtam (köhömm… ahha 😁). A tortát is úgy sütöttem, hogy párhuzamosan ott volt a gép is mellettem. Ez így elég fos, de másként sehogy se lett volna saját torta.
Mindegyik gyerekemet én szültem, de a Lóciéra emlékszem a legjobban, és az a szülés-élmény a legkedvesebb/legintenzívebb. Akármikor eszembe jut, olyan mintha most lett volna. Ennek a közeliség érzésnek az ellenére, Lóci többször szóvá tette mostanában, hogy vele nem foglalkozom :(. Mert vagy Mózival kell tanulni vagy Lola annyira kisajátít (ez tényleg így van), hogy alig van olyan, hogy csak ketten vagyunk, vagy csak vele játszom. Ez megütött, de bevéstem magamnak egy felkiáltó jelet, hogy (anya) hiány van. Pedig ez a szórakozott bolondos kis Maki benne van a dobogós kedvenceimben gyerek kategóriában ❤️ 😉.
Egy szórakozott művész lélek. Felvett szülinapjára is egy kinőtt inget, hiába mondtam neki, hogy ugyanott van a kettővel nagyobb méret. Suliból kilépve mindig nyitva van a táskája, hol a fél pár cipőjét hagyja el és Mózi vadássza le az iskolában, hol a sapkák kelnek lábra körülötte. Nagyon tud szorongni, vissza is fejtettük, meg is beszéltük, hogy nem kell ennyire görcsösen akarni megfelelni nekem :(, így is-úgy is imádom. A Mózival való nyűglődések hagynak benne ilyen lenyomatot, és ezt szeretné elkerülni. De mindig aggódik, hogy elkésünk/elkésnek, hogy valamit nem csinált meg és le fogják szidni, valamit nem visz be, itthon marad. Sokan vannak az osztályban, ez is zavarja, mert nem mindenki példás magatartású, és a tanárok is ágálnak. Nem bírja hallani, ha mást leszidnak, még ha jogos is. Itthon ezt a feszkót eregeti ki, mondta is a minap, hogy azért cukkolja a többieket, mert figyelemre vágyik. Anyás, bújós kis birkózó, nem a lágy finomkodó fajta :). Pont jó, úgy ahogy van . Középső Csöppöm, Isten éltessen ❤️!
Majd még itt lesz egy videó is ha feltöltött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése