2013. április 21., vasárnap

Midicittá, 7 km

Na itt is van anyátok, átesve a célszalagon 44 perc poroszkálás után a 30 fokos dög melegben: 
A vonaton nem állt módomban elkápráztatni most benneteket, mert Lóci, illetve a telt házas IC annyira nem hagyta. Pedig csúcs-szuper, free-wifi MÁV szerelvénnyel robogtunk csupa-zöld plüss kárpitos ülésen, teljesen le voltam nyűgözve, nem láttam én még ilyet hazánkban.
Ott fejeztem be az előző posztot, hogy felértünk Pestre.
Nyomokban tartalmazok még valamicskét korábban túladagolt spártai önmagamból, de egyre inkább a jólesés irányába tendálok a pusztuljak bele, akkor is megcsinálom kategóriából.
Veszett sokan voltunk mindenfele, de ügyesen megszervezte BSI. Ott öltöztem át, ott szoptattam meg Lócit, ott tettem tisztába a rajt előtt, ott vettem fel a rajtcsomagot, ott adtam be levetett gönceimet, ott pisiltem, és sehol nem volt fennakadás, sorban állás.
Gyerek mintha csak megérezte volna, hogy jobb ha alszik, a rajt előtt várakozva elbólintott :), és végig aludt. 3 babakocsis anyukával-apukával találkoztam futás alatt, ebből én voltam az egyik eszement. Két évvel ezelőtt a Hősök tere, és 56-osok tere körül, Andrássyn, Dózsa Györgyön vezetett az út, nem volt lejtő és emelkedő, bezzeg most :). Az Árpád híd eleje rövid, de meredek, a Margit hídra felvezető szakasz, és a rakpart egy része sunyiban emelkedik. Ott azért volt szuszogás fél év kihagyás után. A tömeg nagy, fél sávon néhol csak sétálva vagy még úgy se lehetett haladni :(. Jó lenne azt hinni, hogy ezzel futóévadot nyitottam, mégsem vagyok benne biztos. Most mást szeretnék. Lehet megmaradok heti 1-2 alkalommal 40 perc kocogásnál. Ennél alább Ti se adjátok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése