Itt is vagyok. Gyermekek még hunynak, hátha be is tudom fejezni. Vasárnap tartottuk a nagy családot (is) kielégítő szülinapot, és azt kell mondjam, NAGYON jól sikerült. Remekül érezte magát mindenki, ebben biztos vagyok ;-). Lerepült a poros kis Debrecenbe Poszikó Brüsszelből ezért az alkalomért, mint keresztmami, és képviselte magát a pesti rokonság is Dózsa Peti és Lola képében. 10-től vártuk a csapatot, és nem kellett reggel már űzötten megőrülni, mert előző este éjjel 1-ig a nyomasztóan (ez a szó csak olyan értelemben hat negatívan, hogy szeretném mindig a lehető legjobban, legpontosabban kikerekíteni a végét, ezért a sok feszültség és tevékenység bennem) szükséges mozzanatokat elintéztem/elintéztük. 
Reggel már csak porszívózni, pakolni kellett, illetve a vasalást befejezni és a kis halkrémes kiflikarikákat megkenni, teríteni. Mindenki bevállalt valamit a készülésben, így lett nagy terülj-terülj asztalkám fácán levessel, zöldséges májraguval, sajtos-szezámmagos rudacskával, kukorica és tormás céklasalátával, zabpelyhes fasírttal és répás-hajdinás lepénykével, valami jó fajta csokis koszorúval, szülinapi tortával, mandula golyócskával... :))). Szép mennyiségű alkesz is lecsöpögött, illetve BaristAttila főzte a kávékat, cappuccinokat habosított, és leitatta a családot. Mózi is nagyon élvezte. Reggel fél 9-től kérdezgette, hogy mikor jönnek a vendégek?? Miután pedig becsuktuk az ajtót az utolsó vendég után is 3/4 6-kor, legörbült szájjal mondta, hogy ne menjetek el, Vendégek!!! Lócika aludt is egyet közben, de Mózi bírta a gyűrődést. Nyilván ilyenkor nem készül kép, max ímmel-ámmal. Este pedig még be volt ígérve a fiúknak (inkább Mózinak, de Lóci elvonszolhatatlan lenne) egy projektoros mesenézés.
Ne kérdezzétek, hogy honnan jött az ötlet, hogy ebben a vonulatban fog megvalósulni idén a a party. Egymás után jöttek az ötletek, főleg, mert nem is akartam most extra kihágást. Végül csak sikerült :). A tortaötletet bátran ajánlom mindenkinek, aki kezdő háziasszony és/vagy nem tud sütni... Annak ellenére, hogy már az elején tudtam, hogy valami robbantott kinézetű tortát kell összehoznom, rendesen aggódtam, hogy nem fog sikerülni. Nem ÚGY fog sikerülni, mint szeretném. Végül, amikor rápakoltam a kis munkagépeket, és beleszúrtam a táblákat úúúgy örültem, hogy ilyen jól sikerült. A vakondtúrás torta adta az alapot kinézetben, de belül a krém nem olyan. Tejbegrízes, barackos tejszínes krémet toltam bele csoki darabokkal és habfixálóval valamint kicsi zselatinnal igyekeztem tartást kölcsönözni neki. Jó lett ízre is szerintem.
A fiúk kaptak egy nagy John Deere trakit, ami közös!!! még akkor is, ha egyelőre Lócika csak tolni próbálja vagy a lehető legjobb fekvőrendőr statiszta. Vigyázni kell, hogy Mózi ne dózerolja le... Ezenfelül is volt sok-sok rengeteg ajándék, teli a lakás így karácsony, mikulás és 2 szülinap után. Legközelebb jövőre kapnak valamit ;-).
Köszönöm a családnak is a sok segítséget és részvételt, hogy ilyen emlékezetes murit rittyenthettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése