2015. augusztus 27., csütörtök

Adok Neked diót...

Mint a legnagyobb gyermeki elismerés, szeretet és elfogadás jeleként :). Vagy ennek épp ellenkezője jó durcásan, véresen komolyan hangsúlyozva, érzékeltetve a villámló haragot és Világ ellen fordulást: Nem adok Neked diót!!!

Szeretném, ha ezek nem vesznének el, nem bújna meg a ködben. Mert ezek komoly dolgok ám itthon. Mózi vezette be, amikor már jócskán óvodás volt, tavaly ősszel. Onnan eredt, hogy van egy nagy diófa az ovi udvarán, és ősztől tavaszig mindig diót tör valaki a kövön. Ott kucorognak a gyerekek, és bármilyen évszakban találnak még lehullott, eltemetett, de használható diót. Pont egy ilyen időszakban mentem Móziért, és valamit nagyon nem akart csinálni. Nem emlékszem, min dühödött be, de ezzel büntetett. Ez volt a puffogásának utolsó záróakkordja, amikor már látszott, hogy szavakkal igazán nem tudja kifejezni, de még nagy a feszültség odabent :). Nem adok Neked diót...!
Annyira bevonult, hogy azóta főként Lóci használja. Ő maga nem tudja az eredetét, de ha büntetni akar bárkit, akkor ezt mondja. Ha pedig nagy a szerelem vagy hálás, akkor bújik, hogy Adok Neked diót...!

Most pedig elrámolok kicsit, mert jön a védőnő, hamarabb, mint ígérte, ez csak a kv szünet volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése