Helyzetjelentés

Nincsen semmi extra fennforgás, szépen morzsolgatjuk a napjainkat, közelít a karácsony, de alig várom. Lóci tegnap azt mondta, Hutát kér karácsonyra :). Ami meg is lesz, hiszen idén is fent tervezzük a zsákfaluban, a világvége-parasztházban. Most jön majd az igazán zúzós rész, amikor is egyedül leszek többnyire a fiúkkal és a pocakkal, de elég jól szoktak működni ezek a napok is. Sajnos az úszás kiesett a kedvtelésből, és nem akarom egyelőre erőltetni. Max azon trükközni, hogy a kedvét újra meghozzam, meghozzuk. Így ez sem "emészt föl" plusz energiákat.

Én egyre nagyobb kemence vagyok, sőt :)). Haladni még egész jól tudok, no nem gyorsan szaladva, viszont a lehajlás sosem volt ennyire nyögvenyelős :). Én nem éreztem eddig egyik gyereknél sem, hogy miért nehéz felhúzni a csizmát vagy körmöt vágni a lábunkon, pedig nálam a csizmás időszak mindig az utolsó 2 hónapban jön el. Na most igazi dugong vagyok. Azt hiszem némileg eleresztettem magam torna, mozgás és evés tekintetében. Máson volt a fókusz, győzött a lustaság és kényelem, így rendesen lesz munkám szülés után... Valahogy ez sem zargat. Jó lett volna megint úgy kijönni a szülőszobáról, hogy sudárabb vagyok, mint az első szülés előtt, de annyira nincs ez már reflektorfényben nálam. Majd csak lekopik utána.

Mózi (is) le van lassulva, meg van szelídülve, dicsérik az oviban is, hogy magától fest (ráadásul felismerhető lombos fákat barna törzzsel, zöld lombbal és piros gyümölccsel/levéllel), épít. Itthon is vannak összefüggő negyed órák (valamikor több is, ha igazán belemerül), hogy elvonul építeni, és nem kell könyörögni, hogy most hagyjanak picit, hogy megcsináljam a vacsorát vagy a tornyokban álló vasalnivalóból pusztítsak. Tegnap felbugyogott bennük a farsangi láz, és elő kellett venni a NÉMO jelmezt. Lóci pedig felvette a korábbi oroszlán jelmezét Mózinak, így ebben ugrándoztak (szerintük judoztak) az ágyon. Lefekvéshez is alig akarták levenni. Mózi kelt is korán ma, hogy még reggel, indulás/öltözés előtt a pizsamára is ráhúzzuk a jelmezt. Simogatja a polár anyagot, hogy Anya nézd milyen puha, ugye? De a legpuhább a farkam, megmutassam...? Ezeket ilyenkor nehéz megállni vigyorgás nélkül.

A héten közösen készítjük az Adventi koszorút, Mózi már nagyon lelkes. Ő a gesztenyéket szeretné felragasztópisztolyozni egy kisebb koszorúra, amit kiakasztunk majd valamelyik ajtóra. Itthon dúl a betlehemes, mert én még kívülről fújom az összes szerepet és dalt, ami anno rám ragadt a betlehemezős időszakból. Reggel is azt kántáltuk az autóban, én a szöveges részeket, a fiúk meg az énekeket. Az ovi területén én már csendesebbre vettem :), de Mózi csak dalolt-dalolt. Mondták is a szülők, hogy húúú, de karácsonyi hangulata van itt már valakinek :). Most újból simulékony a gyermek, szelíd kisbárány, de azért ő a főnökhelyettes a csoportban, szigorúúúan.

Ezzel szemben Lóci viszont picit dúvad, és a napi 3 hiszti minimum megvan. Ha nem hiszti, akkor durcázik valamin. Ildikó néni is mondta a bölcsiben, hogy valamelyik nap negyed órát állt letolt gatyával a kis WC mellett, mert nem pisilt, de lehúzta a wc-t. Erre ennyit mondott Ildikó neki, hogy Lócika, nem kell lehúzni, mert nem pisiltél. Na ezen lebiggyesztette a száját, és nem moccant, annyira zokon vette. Aztán elmúlt belőle, felöltözött, és mintha mi sem történt volna folytatta a játékot. Nála továbbra is erős az Apa-makkos (= Apa maki) szerelem, reggel mikor kijön húzva a takarót azt kérdezi elsőnek tőlem, hogy Apa hol van? Kint kucorognak utána a maki fészekben (fotelben) úgy ébredeznek. 

Ez az időszak most annyira jó nekem. Bizonyos dolgokba belelazultam, eleresztettem (mint takarítás és vasalás), hogy nem lehet minden fronton tökéletes. Igyekszem a fontosra koncentrálni. Már, ami az én számomra fontos. Ott viszont nem engedek. Ha pedig abba belegondolok, hogy hamarosan 3, azaz három Ádám gyerek lesz a családban úgy meg tudok magam előtt is hatódni, hogy bárhol van az energia szintem ettől olyan szerelmetes állapot fog el. Mi lesz itt szülés után...? Nem állítom, hogy a kimerültséget is a türelmetlenséget kint fogom tudni tartani ajtón kívül, de miért is kellene mindig csak a jónak és szépnek, tökéletesnek beférkőznie.

A héten elkezdem varrogatni a karácsonyi Tűkkelütötteket, pakolom majd fel ide-oda. Ti pedig válogassatok, osszatok meg, inspirálódjatok és alkossatok.