Múlt szombaton reggel elég kómásan ültünk autóba, Attila vezetett sorozatos 3 órás alvások után, viszont én sem lettem volna jobb egy Transporter volánjánál... :). Mózi nagyon örült, hogy elől és magasan ül, lelkesen csacsogott. Igyekezett Attilát ébren tartani a következővel: Apa, Te csak vezessél és aludjál, majd én nézem az utat :D. Szerencsére apa nem fogadott szót.
A másik, amit találtam egy októberi Huta volt. Reggeli után nem sokkal:
- Anya, én nagyon éhes vagyok.
- Most ettél Mózikám, majd ebédre eszel.
- De én nem tudom visszatartani az ebédet
:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése