Télen-nyáron karácsony

Megint egyszerre több minden van a fejemben. Kérdés-válasz, ebből a kettő legerősebb. Nincs sorrend. 

Lola egy BONUS-gyerek. Továbbra sem tudom, hogy ez a lány-fiú különbség, de annyira laza vele az élet, annyira vidám, annyira lassú (?), inkább nem nehéz. Ha ébren van sem igényli a folyamatos szórakoztatást, eljátszik, szopogat a lábam körül, kúszik, négykézláb még csak egyet-egyet ugrik, gagyarászik, eszeget, kóstolgat. Reggel ha ébred vagy olykor éjszaka is észreveszem, hogy nem sír csak fekszik mellettünk vigyorogva vagy dünnyög valamit, aztán visszaalszik keresztül-kasul :). A foga miatt még mindig vannak esti kihágások, nehezen érkező megnyugvások, de ez most átmeneti. Egy mosolygós játékbaba. Oviban is csüngnek körülötte a lányok, vagy bárhova megyünk valamelyik kislány biztosan tologatja, vagy a szomszéd Dóri is CSAK nézi.

Télen-nyáron karácsony. Tegnap visszarakták másfél hónap után a konyhát némi tunningolással (a munkalap volt a főkolompos), ma visszakötik a csapokat, és ez kb 2-2 téglát levett a vállamról. Annyira jó fényes és tágas a lakás, azt érzem nem hiányzik se tengerpart, se hegyvidék, se hajókázás, csónakázás, városnézés. Ha itt egyszer normális rend lesz, és 2 óra hosszat tudok EGYBEN olvasni, nekem az fel fog érni most egy last minute wellness üdüléssel. Attila és Mózi a hétvégén elmennek Hutára, nekünk pedig lesz időnk Lócikával egymásra. Utána cserélünk.
És hogy a csudába ne koronáztuk volna meg a konyhát egy finom szilvás-csokis muffinnal. Lóci volt a megrendelő ;-), nagy muffinos. Főként csokis.