Várom haza a kis családot, vacsora kész, megterítve. Addig billegek a billentyűn.
Ma tovább lazultuk a tegnapi napot gyerekek nélkül: garázs és kocsi takarítás, talicskázás, vasalás... :D. Ettől függetlenül jutott idő heverésre bőven, meg olvasásra, futásra. Délben Attila brunchra invitált, ő jól is lakott :D. Ma szerettem magam.
Szabtam, holnap varrok. Fos az idő nem érnek meg az ültetvényen a dolgok, nem készül el a kisház.
Friss ropogós szombat reggeli kép Csak hogy látszódjon, Apjuk is van a gyerekeknek :) És még milyen... (xoxo) |
Lola pedig mindig így szunyál be, ha későre nyúlik a(z)- pl péntek - este. A fiúk meséje alatt rendszeresen bealszik a hasamon. Van hogy én is ;-). Ma is így fog járni, már látom. |
És tényleg. Olvasás közben butának érzem magam :). Az akadály maga az út könyvet olvasom, és Marcus Aureliussal nyit. És rádöbbenek, hogy ha a Hajdú-Bihari Napló megállítana, és megérdeznének, mint utca emberét kb a könyvben szereplő összes emberről egy-egy mondatot tudnék mondani :(. Nem szeretem butának érezni magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése