365 szelfi - folyamatosan frissülő

Az úúgy vooolt... Ne ijedjetek meg, nem lesz belőle 365. 

Marika gyeremekágyas ideje alatt az Ötye viberen felvetetette, hogy minden nap küldjünk egy-egy szelfit magunkról, hogy éppen mit csinálunk. Ő ugyanis annyira belejött az élménymegosztásba a vattacukros időszak alatt, hogy mi a gép elől nehezen tudunk ringbe szállni. Kiskata szokott ugyan videókat készíteni kertből, út közben innen-onnan, de Sanyikám totál alul teljesít mindnyájunkat. Azóta is.

Én aznap, június 8-án, lőttem magamról a gép elől egy előnyöset, és mivel a szemem elég hangsúlyos lett :D, ráírtam a képre, hogy A SZEM. Még itt nem fogant meg a sorozat gondolata. Másnap délelőtt viszont selfie-time volt, produkálnom kellett valamit, így küldtem egy fülest. Valahol innen indult... 

Utána mögé szőttem az aktuális hangulatom, kis dolgaimat, érzéseimet. Pl bemutatva Kata 'pasijának'. Volt nap, mikor vendégelőadót hívtam, aki az IZMOT kölcsönözte a képre (június 18).  Egy máR-máN beszólás indította meg bennem a gyanú lavináját, hogy valakinek igencsak kilóghat a szájából a kapanyél és a jele is szalonna lehetett az oviban, így aznap befigyelnek a szalonna lábujjaim is:). A mellszűrés fontossága mellett kampányolva az emlőcentrumból küldtem a napi penzumot 16-án. Nincs minden napra. Pedig kezd lassan pont a kreativitása vonzani a rutinnak.

2021 június 8
Minden itt kezdődött...
Lelkesedésem határtalan :)

2021 június 9
- Azt hiszem, el kell mennem a fülészetre.
- Miért kell szülészetre menned..? (Apukám kérdése:))
- Hát pont ezért. Mert nekem is SERES-fülem van, és a fele süket

2021 június 10
- Andris kapja be!

2021 június 11
Nem a külső, hanem a belsőőő :D

2021 június 12

Ööööö - felnőtt tartalom - A SZÁJ

2021 június 13
szabadnap - nyilván

2021 június 14
Örökös babahaj.
Valamikor napocska fejem sugarait látom benne.
(most épp nem :D)

2021 június 15
... mely bölcsőd ringatá

2021 június 16
Szűréssel megelőzhető
Emlőcentrum, mammográfia

2021 június 18
Vendégelőadót hoztam, hogy a kép hiteles legyen ;-)

2021 június 21
máN mindegy...
itt döntöttem el, hogy a képeket legalább ide felpakolom, ha már ennyire jófej vagyok :D
egyébként júni 21 a szelfi világnapja (info Katától)

2021 június 22
Nagymamám ma az angyalokhoz költözött... :(
82 éve ismerték egymást Nagypapámmal.
Milyen lehet ennyi idő együtt valakivel?

2021 június 23
Bizonyítványosztás utáni bicajozás a Kráter-tóhoz.
Előző nap Mózi nagyon bedurcizott, és hozzá vágott a fejemhez is ezt-azt verbálisan mérgében.
Pl, hogy Velem aztán tuti, ki nem teker soha a Kráter-tóhoz...
(Hétfőn Attilával és Lócival ment).
Azóta kéri a bocsánatot, hogy ezt mondta, és szét van olvadva, hogy kimentünk.
A június 22 napi hír dolgozott aznap benne mélyen, este el sem tudott aludni, zokogott :(

2021 június 25
3 napig bírták egymás nélkül ... :( <3
Ma reggel ugyanabban az órában Nagypapám is útra kelt.
Nem tudok egyelőre itt többet írni Róla/Róluk, csak hogy annyira megható :(((

2021 június 26
Reggeli futás után.
A héten harmadjára aludtam el...
3/7 nem jó arány.

Itt nem jött össze a családi szelfi, az 5 éves költözésünk és Titus egyéves családtagságának emlékére. Ami iésik, nem múlik ;-)

A gravitáció meghökkentően hat az arcomra is... Próbáljátok ki magatokon Ti is :D

2021 június 29
Nem is fűzök ehhez többet. Nekem a legjobb <3

2021 június 30
Nagyon nyár van, nehezen megy a munka...
Ilyenkor kezdek el költözni házon belül, és hol innen dolgozom, hol onnan.

2021 július 1
A hónap első 3-5 munkanapjában több funkciómból is  kibújok. A gyerekeknek is ez a pár nap fekete lyuk. Van hogy mesélni sincs időm este vagy van, csak későre (még későbbre) csúszik minden. Ez kicsit a ne szóljatok hozzám, ne kérdezzetek pár nap :)

2021 július 3
Varrok <3

Első kétkerekűzés - Lola

 És ha már bicó, hogy a csudába ne olvadoznék fel ide Tündér Loláról egy videónyi szösszenetet június 7-ről, ahogy leszedtük a pótkereket, felült és tekert. Szivecskék röppennek szerteszét...

Sejtettem, h nem lesz nehéz dolgunk, egyik gyereknél sem volt, a futó canga adott biztos alapokat. Mivel a futó bicikli és e között volt méretbeli eltérés, még csak most ért le annyira a lába, h bepróbálkozzunk. Hogy örült-e magának? Nagyon!!! Nyilván mi is, örömködtem is neki sokat :))). Nem tudom, mitől vagyok annyira, de úúúgy elolvadva, amikor vagánynak és életrevalónak látom. Ahogy kiállva teker a kis pipaszár lábain és rázza a fenekét behajlitott könyökkel rárogyasztva a kormányra és a szőke kis göndör borzas haját fújja a szél... - végem van :)). Egy kis Dennis, a komisz lányban. Majd megpróbálok olyan videót is pakolni. Itt csak a megerősítő bizonyíték (közben sikerült összefűzni a videót, így 2in1).

ezt meg csak úgy <3

Két keréken a Tiszán

 Program ilyen hamar még nem született meg, amiben én is részt vettem :D. Báááár..., érnek meglepetések.

Mindjárt vissza is tekerek az előzményig. Talán Mózi kerótúrás tábor említésére jött egy reakció Esztertől (egyelőre nem merem itt a blogban leírni többet, hogy Sanyikám, mert az előzőben jó sokszor megtettem :)), hogy olyan jó lenne megint tekernünk, mint anno. Egy-két üzi váltás, és le is zsíroztuk június 18-at, az első szóbajöhető opciót. Szinte bele sem mertem élni magam. Már csak azért sem, mert én azóta kb nem bicikliztem. Ok kisebbeket Tiszaszőlős-Szentimre környékén max, illetve a városon belül, de 5 éve kb az is a nullához konvergál. Megszakad a szívem (itt is éppen), ha a németországi dunamenti, vagy osztrák (Salzkammergut) túrákra, de akár balcsis kerótúrákra gondolok. Életem meghatározó élményei ezek. Olyan szeletek, amik rengeteget adtak ahhoz a személyiséghez, aki akartam lenni. Kezdve a sok-sok röhögéssel, útvonal  tervezéssel/nem tervezéssel, cígöléssel vonatról fel-le, megszakadással, lejtőn ereszkedéssel, szakadó esővel, sátrazással, májkrémes pufi búzán éléssel, gyönyörködéssel és a végére egy vegyi fegyver arzenállal a batyuban, ami a minimál felszerelés miatt gyűlt be :D:D. 

Az 5. ilyen csajos-hármas (Eszter, Pata - Paál Kata) kerótúra Franciaországba már miattam nem valósult meg, mert jött Mózi. És azóta is jön, jönnek, hol nálam, hol Sanyikámnál, hol Patánál. Lassan viszont elérjük azt az állapotot, ami annyira belém égett vmelyik német (?) vonat állomáson, ahol a cuccunk lent maradt, amíg a kerókat felpakoltuk a vonatra. Az ajtó becsukódott, és elment velünk, a fekete kerós táskák pedig ott maradtak a peronon. Visszavonatoztunk, és ott láttunk olyan 'idős' (akkor annak vélt) vidám asszonyokat, akik szintén keróztak beöltözve. Akkor megállapítottuk, hogy mennnnnyire nagyon jó ez, és hogy mi is ilyenek leszünk. És annyira jó lenne. Van bennem nyilván félsz: hogy ne várjam majd vissza azt a gondtalan fiatalságot, mégis úgy érzem: hamarosan REUNION!

Sanyikámmal kb az összes mérvadó élményünk a fiatal 20-as éveinkhez köthető. Gimis barátság, közös albérlet, Milánó, kerótúrák gyöngysora, így aztán különösen vártam, tudunk-e mit kezdeni egymással kettesben egy napon keresztül. Na jó, sejtettem, hogy menni fog.

Annyira hirtelen szerveztük le, hogy bele sem mertem a gondolatba helyezkedni, aztán már itt is volt. Én vettem fel fél 9 körül, mert a Galaxyba befér két keró, ha le vannak fektetve az ülések, illetve Gyula segített betetriszezni őket, a vonatos élmény így kimaradt :). Amit lefixáltunk, hogy Aperollal indítunk egyből vhol Tiszafüreden az olasz körutunk emlékére. Jöjjön hát egy then and now fotó (2008-2021)

THEN

and...

NOW

Persze itt még annyira frissek voltunk és olyan könnyű dolga volt az aperolnak is, hogy felmerült a gondolat, hogy az autót ott hagyjuk, végig koccintunk ahol csak tudunk, utána vagy Gyula értünk jön vagy vonatozunk, és holnap az 5 gyereket felpakolva a vonatra visszajövünk majd az autóért :D. Neki is lódultunk karattyolva, tök jó volt hogy alig volt forgalom, így lekerültek a textilek felülről, és maradt a fürdőruha. Abádszalókon viszont, amikor a lejtőn legördülve bekerekeztünk az étterem mellé, és venné fel Eszter a pólót jön rá, hogy hát Ő azt ide tette a kis szíj alá... Elhagytuk. Valahol. Nem baj, menjünk vissza, kb emlékszünk arra kis öböl szerűségre az úton, ahol lehúzódtunk vetkőzni. Egészen 12 km-t visszakarikáztunk, de nem lett meg. Sem a biztos pont, hogy na itt álltunk meg, sem a póló... Kitikkadva megebédeltünk Szalókon, előtte megáztattuk a lábainkat a Tiszában. Nem volt bőséges az ebéd, de annyira meleg volt, és ez már csak picit később derült ki nálam, hogy elfogyott az üzemanyag, gyorsabban égetem, mint anno, és egy műzli szelet kevés reggelire. Sarud körül éreztem, hogy már baromira fáj a fejem, pedig inni sokat ittam, nem csak magamhoz képest, de olyan bizonytalannak éreztem magam, és hányingerem is lett. Megmegálltunk inni, de volt egy pont, amikor tényleg felmerült bennem, hogy megérezném-e előre, ha el akarnék ájulni. Lefeküdtem kicsit a fűbe, nagyon kényelmesre vettük a tempót, szaporodott az árnyék is, és a végére egész jól magamhoz tértem :D. A Mózi új cangáját vittem el, mert az enyém annyira koszos volt, illetve felavattam, mielőtt ő megy. Úúúúgy feltörte a fenekemet, hogy a törölközőn kellett ülnöm, de a lekeverő hekkezés után már vissza sem bírtam csüccsenni, csak kiállva tekertem :D. Hát, mit ne mondjak. Az állóképességem kb negyede marad meg korábbról. A felére jó lenne azért visszatornázni. Mindezekkel együtt annyira nagyon jó(k) volt(unk).

pólókereső +24 km-rel együtt,
végül 94 km után hányás és ájulás nélkül :) - COMPLETED

Megpróbálok CD-ről visszakeresni pár kerótúrás kedvenc képet, ne menjetek messzire.

Sándorom 40

Aki igazából nem Sándor és az esemény lezajlásakor még nem 40. És legkevésbé sem az enyém :D. Szóval ez a nyitány elég clickbait-re sikerült :)). Bocs ;-).

Azóta persze lecsorogtak a napok, így már nem csak én vagyok az elárvult negyvenes az ÖTYÉben.

Tavasszal 2 party-t kerekítettünk Katával. Volt ugye a Marika babaváró (aki azóta eufórikus Anya lett) és ez a jubileumi szülinap, amit most mindjárt kigömbölyítek.

Törtük a fejünket Katával, hogy mi az a kompatibilis program, ami karantén idejére is befér, mert akkor még nem volt szó nyitásról, elbír egy darab kismamát, de legfőképp nem fog ki egy lassan 40-es öreg mameszon, aki valami kényszeres mérhető, számottevő teljesítményt szeretne produkálni, hogy az idő múlása kevésbé fájjon (halkan megjegyzem, maximálisan értem és érzem az igényt - talán ez a legerősebb kapocs köztünk, és jaj, ha valamelyikőnk kigyógyul ebből). Ráadásul a legjobb formáját is akarja hozni. Szerintetek mennyire volt körömrágós a rákészülés erre :D? Főleg mert a program nem foghat ki egy MÁR 40-es nyannyeron sem, aki tárt karokkal vár minden célszalagot átszakító negyvenes barátnőjét a szakadék túloldalán ;-). Mi lesz itt pár év múlva... :D. Egyébként nem féltem magunkat. Bármennyit is tudunk rinyálni narancsbőr, lógó mell, hasi röcögők szaporodása, szarkalábak, süketség, remegés és demensség miatt, fantasztikus egység vagyunk, akik nagyon tudnak derülni ezeken (IS).

A partit előre kellett hoznunk, mert Marika és Béla nagyon nem volt észnél matekból, mikor családot terveztek, és erősen elcélozták a dátumot. Olyannyira, hogy PONT Eszter 40. szülinapjára volt Marika kiírva. Így ejtenünk kellett a zötykölődős lovas bekocsikázást az ismerős barátokból szervezett Giro d'Italia-szerű BOLDOG SZÜLINAPOT ESZTER! felvonulásba, minden hazai amatőr szintű sport létesítmény zárva volt, így se életveszélyes, fekete pályás falmászás, se forma 1 halálkanyarral, se semmi nem jöhetett szóba. Ejtőernyő, rafting rég kipipálva részükről. Megpróbáltunk a másik igényére koncentrálni, hogy csúcsformában legyen, és Kiskata megmentette az agyalást egy remek fotós gondolatával :D :D. Erre fűztük fel az eseményt. A fotós nem annyire a mi ízlésünk, picit klisés, ami kapóra jött, mert ezt tovább lehetett nagyítani (már ha lehetett egyáltalán megugrani azt a szintet :D). Az, hogy a program sminkkel és fodrásszal kezdődik, azt tudtuk, Teams-en legalább kétszer összeültünk egyeztetni programot, ajándékot, dekort, feladatokat, határidőket. Közösen vásároltunk be a party boltban olyan TIPIKUS party kellékeket, aztán a Skálából került vadító ocelot mintás, necc karmegoldással kombinált dress ;-), egyéb kellék a házi fotóstúdióhoz. Természetesen a sok poén dolgot ellensúlyoztuk leheletyni finom karkötővel, közös ÖTYE grafikonnal (Atyám... látszik, hogy munka mellet, ebédidőben pötyögök, szóval.... :D) grafikával, állandó és fix negyvenes ajándéknak kikiáltott címkefelhővel keretezve, amit én is kaptam. 

A terv az volt, hogy 10-kor vesszük fel Sanyikámat otthon náluk. Kata jött ki reggel még hozzánk, hogy a fotóstudiót berendezzük, a kellékeket beállítsuk, mert itt nálunk, Ondódon kötöttünk ki a végén. Hiszen erre geci jó bulik szoktak lenni - bocs :D.

Mire reggel Kata kijött, én kidekoráltam, amit ki kellet, megterítettem. Este/délután úgy éreztem magam, miután Attila a 3 gyerekkel elutazott Hutára (Itt megjegyzem, és megköszönöm újból, hogy egyáltalán ezt az opciót szóba hozta, és bevállalta, hogy addig elutaznak a gyerekekkel, hogy itt-alvós tudjon lenni a móka-pussz), mint karácsonykor szoktam, hogy minden egyszerre legyen szalonképes. Leveleket vágtam, lufikat fújtam, rendeztem, koszorút tunningoltam, ültetőkártya, megállító tábla, flamingós koktél keverő, szalvétagyűrű (köszönjük MÖMAX), keretezés, csomagolás, fotózásra képkeret eszkábálás. Én naív azt hittem, elvonul a család és majd este még lesz időm kényelmesen csak filmet nézni az ágyból :D. Nem volt.

Kata nagyon tettrekészen és frissen lemenedzselte a studió berendezését, hozott nagy plüss nyulat, régi bőröndöt, vettünk művirágokat, piros LOVE álló feliratot, piros tollas boát, spirálos függőt, rózsaszirmokat. Marika eltette Béla egyik fehér ingét és a magassarkúját, Kata hozott fekete szatén köntöst, vettünk piros olvasószemüveget is, így azt hiszem eléggé tökéletesre gyúrtuk ezt a vonalat :D.

Szóval 10 előtt, útban az elő-ünnepelthez, bepattant még Marika az autóba. Esztert felvéve egyből koccintottunk egy kis ‘pirosbogyós szörpös’ pezsgővel eperrel. Időre mentünk sminkes Kingához. Ide sajna csak egy ember jöhetett be, ez lettem én, mert Kinga is babát vár, Marika is, Kata vezetett még, én viszont ittam és legfőképp itattam. Most sem csalódtunk Kingában nagyon jól kikerázta Sándoromat :D. Innen irány a fodrász. Szerencsére most vágatott, festetett nem rég Eszter, így olcsón megúsztuk a szárítást :)). Itt a fodrász előtt a kocsiból kikászálódva a bontott pezsgővel, eperrel és koktélos (nincs itthon pezsgős :D) üveg poharakkal készült egy olyan jó kismamás kép. Marika fogja a pezsgős üveget, aki a nagy pocakjára löttyintette, és így mentünk meg a DIVINUSba... Már jöttünk el, amikor a portaszolgálat odaszólt Lillának a fodrásznak, hogy hozzá jöttek-e alkohollal, mert nem szabad behozni...

minek iszik, aki nem bírja :D

kész a fodrász is

A szülinapos

Ebédelni a Padli teraszát választottuk, mint 4 jóllakott csecsemő, alig bírtunk tovább indulni. A végcél innen már csak Ondód, és a fotóstudió. Felnyaláboltuk a tortát, Kata és Marika, amíg Esztert sminkelték, bepakolták a csomagtartóba a vacsorára szánt elemózsiát.

Mennyei Kispadli ebéd

Itt kint aztán megköszöntöttük a teraszon, átadtuk az ajikat, és elfújta a gyertyát a #kapdbenegyven tortadísz árnyékában. Elég hamar belebújt az ocelot mintás streccs ruhába, és nagyon sok jó spontán kép készült a kertben traktoron, gumicsizmával, talicskával, rózsaszállal :D :))). Marika végül nem aludt kint, így az esti studió fotozásról sajnos lemaradt, és a közös projektoros tánctanulásról - You don't own me az Elvált nők klubjából (mindenről nem csatolok képet ;-)).

ezen már csak hárman este,
Manyeszka csak elfáradt a nap végére

nyáridéző flamingós szülinapi dekor

#kapdbenegyven - valaki nem várta ezt a napot ;-)

... karján a négyszirmú ÖTYE lóhere karkötővel,
aminek egy-egy szirma mi vagyunk 

Megérkezett a grafika, amit rendeltünk

Ez volt az alap hozzá, pici módosítással ...
Kitaláljátok-e ki ül a háttérben :)?

Marika alatt a terszon gumis lepedő, ha szülne :D

Valahogy így segítettük/emeltük át a retteget 40 küszöbén Esztert. Remélhetőleg, mostanra megemésztette, és ő is úgy érzi, nem olyan rettenet ez, sőt. Ennyi jó barát és család mellett akár még elviselhető is. Pusszantás.

(bocs, lehet fogok még itt-ott csiszolni, de olyan rég áll itt megkezdve, pótolgatva, hogy most már kipakoltam, ne tartsa fel a sort :))

Tudjátok-e, mi következik?

 Tudjátok, mi jön el 5 évente?

Úgy bizony... A blog ráncfelvarrása, stílusigazítása, updatelése borítókép, profil és menüpontok terén. Ez mindig egy nagy levegő, mert 5 év alatt annyira hozzám nő, hogy nehéz levetkőztetni és újraöltöztetni, viszont erősen aktuális.

Ez egy éppen 5 éves kép júliusról a felújítás közepéről, csak hogy látszódjon, hány év az 5... :)