Itthoni augusztus

 A nyaralással zártam a blogot és július végével. Másnap már munka fogadott bennünket. Irodában ugyan nem voltam, már szerdán elkezdtem a mosást kurtítani, és ez kitartott péntekig, hogy minden program lemenjen. Ezért szeretem a FS hibrid megoldását, mert annyira ideális a 2 nap iroda és 3 nap home-office, mint minimum requirement. Mellette tudom a háttérben apíratni a háztartást is, néha elég fél 8-kor kelnem, és 8-kor a gép előtt ülök, imádom a nyári időszámítást, hogy a gyerekeket sem kell vinni, reggel időre kikönyörögni az ágyból őket. Lehet terszon kávézni, kekszezni vagy az ágyban. Most hogy érzem a fogyatkozó napokat az 'Arany életből' még jobban értékelem. Szeretem a csápokat visszahúzó őszt is, a rutinszerű kerékvágást, de most még nem akarom.

Ezzel Lócika lepett meg reggelire

Kemény 1 nap munka után péntekre megint kivettem egy nap szabit :)), mert lehetőségünk nyílt Attilával felmenni a Forma-1-re. Kiskatával a szülinapom alkalmából néztük meg a Brad Pittes forma 1 filmet, és pont mondtam Attilának, hogy egy ilyet egyszer élőben úgy megnéznék. Hát, így teljesüljön minden kívánságom... Attila a DHL partnerétől kapta a lehetőséget, így pénteken bedobtuk a bicikliket is a Fordba, és felvezettem a Hungaroring pályára (Attila tud a kocsiban dolgozni, így haladt is). A parkolás nem volt egyértelmű, pedig ingyenes helyünk is volt, de benéztük a számozást, így dupla kört kellett megtenni, ami nem volt rövid, de így is időben odaértünk, hogy egy kis túravezetés keretében bevigyenek minket a box utca mögé is, ahol az irodák, a recovery zóna, a partner istápoló épületek vannak. Utána a szabadedzésre is szólt a belépőnk egészen közelre, vittünk fülest, és azon csodálkoztam, hogy a legtöbb emberen se füles, se füldugó nem volt, pedig brutál hangja van órákat hallgatva. 

Megnézegettük a shop részt, dobáltam a hátasokat, hogy mennyibe kerülnek a ruhák, baseball satyik, és hogy 10-ből 9-en vásárolnak is. Vettem egy 2000 forintos száraz sós perecet is, a 7000 forintos gyrost sokallottam :D. Hihetetlen volt, hogy ilyen hirtelen létrejött ez az esemény, néha kicsit éreztem a 'rosszalló' gondolatokat, hogy más igazán fanatikus számára mit jelenthetne egy ilyen bejárás, nekem meg úgy az ölembe pottyant :). Nem is maxoltuk ki, nem maradtunk végig, mert még szerettünk volna hazafelé a Kékesre is feltekerni, ha már nyertünk egy közös lehetőséget. Az Orlen kútnál átöltöztünk, és most jobban bírtam a Kékest, mint a szülinapomon. Minden szakaszon (talán egyet kivéve) personal rekordot döntöttem :D. 

Olyan jó lekeverése volt ez még a nyaralásnak. És a szombat is, amikor a Seres családot fuvaroztam fel Berkenyére az éves rendes Seres-találkozóra. Attila ide nem szokott jönni, ő kihasználja, hogy egyedül lehet, én pedig Anyát és Dóriékat vittem, meg mi  mentünk a gyerekekkel. A fiúk különösen szokták vármi ezt az eseményt, jó is szokott lenni, mert már nincs olyan egyéb nap, amikor mind összejövünk a nagy családból mióta a Seres nagyszülők és Peti nagybátyám meghaltak :(. Ez nagy eszegetős, beszélgetős hepaj. Hazafelé Anya vonattal jött Apával meg Apa unokatesója is, én pedig hoztam Firtost. Szombat este ő és Bendi is nálunk aludt, majd vasárnap koradélután vittem őket haza/át a Piac utcára, mert hétfőn meg Nagyanyáék vitték Mózit és Firtost Hutára :))

A hét laza munkával telt, sokan vannak szabin, volt tenisz, újrabootoltam a futást is aug második felében.

Csaptunk egy tiszafüredi napot is (Mózi még akkor Hután volt), de ez is annyira jó volt. Béreltünk csúszdás vizibicajt, ezt főleg Lola szerette volna, de mindig olyan jól elbohóckodunk, utána egyből befizettünk egy óra waterplay-re, ez lett a nyár egyik fénypontja :))). Annyit röhögtünk, imádom ezt a vizi játszóteret, annyira vicces. Ide még olyan jó lenne egyszer elmenni. Nem győzik követni az embereket (hogy ki mikor kezdett), és 1:20 perc után szóltak hogy letelt az időnk, de addigra úgy elfáradtunk, hogy már csak 1 óra bringó hintóra és kajálásra maradt erőnk :D. A supot végül elő sem szedtük. Fénykép sem készült csak egy bringó hintós, pedig olyan jó lenne ezt a napot sem elfelejteni.

Én még vágytam volna szabadságra otthon is, na ez idén nem fért bele, egyetlen szombati nap volt, amikor Attila vitte a gyerekeket a Mastermindos családi napra. Ez nekem volt pocolás és otthoni selejtezés, takarítás. 

Az aug. 20-ai hétre még egy nyár búcsúztató Szlovéniát terveztünk, de ide a fiúk már nem akartak jönni. Majd erről is beszámolok, ha hazértünk.