Szeretem Dániát. És a gyerekeket is. Könyvélmény

Látatlanban is :). Sosem jártam, de egyszer eljutok. Már maga a Dánia szó annyira jó a vegyes tüzelésű magánhangzóival, szeretem a LEGOt, a sok-sok Andersent, nem beszélve a hyggeről ;-).

Azt hiszem, magamtól nem rendeltem volna meg a Gyereknevelés dán módra könyvet, mert ha egy könyvnek kifejezetten az a címe, hogy gyermeknevelés, akkor az 'fokhagyma' és 'feszület' nekem. Mert nem hiszek benne. Pontosabban azt hiszem, hogy ami így kezdődik, ennyire konkrétan az felületes léhaság. Pedig a téma hajjj, de kedvencem. Sőt. A legtöbb. Gyerek és Pszichológia. Ebben minden idősík és lehetőség benne van. Sőt annyi irányba hajlítható a tér körülötte, hogy bekapnám. 

Attila rendelte meg, és még úgy sem hittem benne. Ami biztató volt Vekerdy kékre szedett ajánlása a hátoldalon: 

"A könyv kitűnő! Tartsd be minden szavát, és boldog gyereked lesz!"

Nyilván ez elsőre úgy hangzik, mint a fitnesz gépek, kütyük, fogyókúra ajánlások és bölcs bagoly "ORAVECZ-COELHO" idézetek... Pedig ha belegondolunk egy idézet is működik, működhet, ha betartjuk. Ha nem kezdjük okoskodás címen kifogásokkal terhelni. Épp csak elkezdtem olvasni, amikor annyira lelkes lettem, hogy végre egy újabb kedvemre való könyv, hogy írtam egy rövid posztot. Lelkesítő öröm, amikor valaki kvázi idegen visszacsatol, hogy csak azért vitte haza, mert az írásom/megosztásom miatt kíváncsi lett... És én is az voltam.

Miért évtizedek óta a legboldogabb ország a Földön Dánia? (megsúgom, nekem ez így sosem elég. utána néztem, hogy egyáltalán mi alapján számítják a boldogságot, és hogy MO egyáltalán felfért -e erre a lajstromra? Létezik olyan, hogy World Happiness Report, amely az ENSZ kezdeményezésére jött létre és a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) 2012 óta évente publikálja a tanulmányt, melynek szerzői 155 országot rangsorolnak

• egy főre jutó GDP,
• várható egészséges élettartam,
• társadalmi támogatottság mértéke a bajban,
• döntési szabadság mértéke,
• társadalmunk szubjektív korruptsága,
• saját magunk nagylelkűsége alapján

Már a szempontokból kitűnik, hogy az emberi tényezők nyomnak a latba a legtöbbet, amelyek pedig gyermekkori élményekre és a szülői házban, iskolában bezsákmányolt ingerekre vezethetők vissza.

Hát ebben első Dánia évek óta (Ok, egyszer Norvégia beelőzte), és Magyarország TERMÉSZETESEN az első százba sem fér bele... :(  -2016-ban az első 80-ba bekerült, ami biztató is akár).

Szeretem ha egy könyv vagy személy szarkasztikus, érti a gúnyt, és szerintem ez csak úgy jön össze szerencsésen ha lapátolt mellé a Sors humorérzéket. A könyv szerzőpárosa egy amerikai nő, Jessica, aki Dániába házasodott, így rálátása lett az amerikai és a dán világra is, illetve egy dán pszichoterapeuta Iben Dissng Sandahl. 

Jessicát az kezdte foglalkoztatni, hogy hogyan lehetséges, hogy az USA miért csak ippeghogy  befér az első 20 legboldogabb nemzete közé, mikor egész sor pszichológiai iparág foglalkozik a kérdéssel. Jogos... A különbség a neveltetésre vezethető vissza. A gyermekkori versengés és SZABAD játék egyensúlytalanságára.

Bátrabban hiszem el azokat a könyveket, amelyek kutatásra épülnek, hitelesség, tapasztalat, sok-sok meggyőző munka és idő van mögötte. Ezt ilyennek éreztem. Nem politikai állásfoglalás (ezt a könyv előszava ki is köt), hanem egy évszázados hagyományokból eredeztethető gyereknevelési elmélet. Akár egyetért valaki a dán módszer minden aspektusával, akár nem, mindenképpen gondolatébresztő. Boldog gyerekekből boldog felnőttek lesznek, akik szintén boldog gyerekeket nevelnek, és így tovább...

Mivel iszonyatosan szívügyem a gyereknevelés a könyv boncolgatása nem marad ennyiben. Visszatérek az alappillérek mócsingolásával. 

Ki tart velem?

Játék, hitelesség, átkeretezés, empátia, ultimátumok nélkül, együttlét és hygge


Szeretném ha tudnátok, hogy semmilyen külső nyomás, inger, felkérés, megkeresés, reklám cél nincs a poszt mögött. Csak az én hitem és eltökéltségem a könyv irányába és  a könyv irányából a megvalósításába.