Olyan áldott jó gyermek, hogy mindent kibír. Csak utólag jövünk rá, hogy nem lenne szabad ennyire visszaélni a türelmével. Az autópálya végét már kicsit unta, belemelegedett a kis osztriga az autós ülésbe, úgy kellett kiszippantani. A szűk négy nap alatt sikerült találkoznunk nagynénivel, meglátogattuk pocakos Bettit Maglódon, korzóztunk Duna parton, kávézgattunk Ágival és Izával a teraszon, futottunk, IKEÁztunk és nem is sorolom.... Itthon estére szegény megzuhant kicsit. Én pedig megadtam neki magam, és csak putyulgattam, putyulgattam :).
Mutatok egy két futás után készült célfotót is, mert a nagy szurkolásban Mózi jobban megéhezett, mint én. Miután zuhanórepülésben beérkeztem, és a nyakamba akasztották a szó szerint büdös érmet, első dolgom volt, hogy megszoptassam (De nem erről szeretnék képet mutatni). Ezek után elnyammogott a kezében egy banán csücsköt és hatalmas lelkesedéssel falja a sárgarépa főzeléket csirkehússal. Nem kapott eddig még tipikus bébi papit, mert itthon én malackodok neki, de ez nagyon csúszott.
 |
| Méééég |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése