Felrobbantottuk a FB chatet az Ötyékkel. Nem is tudom, miért kóricáltunk át erre a platformra, mikor ezt viberen szoktuk űzni négyen. Egyre jobban élvezem, hogy mi négyen, négyen tűzön-vízen-réten, annyira mások vagyunk. Vannak igaz bizonyos ismérvek alapján közös metszéspontok mindenkinél minden irányban (rajzolok is majd erről egy halmazábrát), de nem homogén a társaság. Ahogy öregszem annál jobban derülök magunkon egy-egy vita kapcsán. Én és Kata eléggé azok a típusok vagyunk, akik erős érzelmekkel és indulatokkal vannak jelen, bár rengeteget nőttünk a témához. Nehezen tudjuk az ajtó előtt letenni a vérmérsékletünket. Abból már kinőttünk, hogy sértődésig fajuljanak a dolgok (sőt nem is igazán emlékszem ilyen estre), mindenki ismeri a másik gyengéit, én a magamét a legjobban, és tudom, hogy nem szabad ezeket komolyan venni, nem kell ráerőszakolnom másra az én szemüvegemet, úgy is kancsik lennétek benne. Most éppen az egyik legmegosztóbb téma volt terítéken. Nem, nem a szoptatás, és nem is gyerek. De majdnem. Kis kedvencek. Pontosabban: kutya étteremben. Való-e, kell-e vagy sem? És hiába zártuk le többször a témát, csak odakanyarított minket az út. Vannak fokozatok. Beülős pincéres étterem vagy bistro, kicsi vagy nagy, netán vegán vagy nem... Szerintetek? Titeket zavarna/nem zavarna? Nálatok, laknak-e állatok?
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése