Ezt még simán lehet, h ki sem posztolom, csak megőrzöm piszkozatként, de muszáj vagyok zsilipet nyitni magamon.
Megint rég jöttem fel ide. Na de január, az január, az összes sok legfontosabbnak ilyenkor van valamilyen ünnepelnivalója, ráadásul megkönnyebbülés volt, hogy a karácsony jött és ment. Nem tudtam elmerülni benne. Idén nem érdemeltem meg, nem tudtam megfejteni a miértjét. Egyedüli kapaszkodóm a menopauza, h tuti, ezért vagyok kifordulva magamból. Ez az egy biztosan benne van az okok között, amik a feltoluló kérdéseket generálják, mert ilyen hangok kérdeznek belülről kifelé belőlem, hogy ‘Ott vagyok, ahol akarok? Miért akarok néha nagyon-nagyon egyedül lenni, és kisétálni a világból, el az állandó feladatoktól, felelősségtől, rutintól, hétköznaptól, és hogy miért nincs kedvem/erőm tarkábbá tenni a napokat?’ Ragacsos nihil húzza a tagjaimat, nem tudok vágyni, kívánni dolgokat. Szóval sz@r kombó. Tudom, ennél aztán nagyobb bajom ne is legyen, csak amikor egyre távolodnak a magamról elképzeltek vagy a korábbi megélések az ‘új’ valóságtól, és még nem látom a megoldást, akkor az levegőtlen bizonytalanságot szül bennem.
Sok jó dolog, ami ettől függetlenül megtörtént körülöttem az elmúlt hónapban
- karácsony, első közösen vásárolt/díszített fa
- kiterjesztett családi karácsony
- Mátrafüredi egyéjszakás kiruccanás és kirándulás Attilával
- Szilveszter
- Bowling Kovács családdal és Marikáékkal
- Zootropolis Katával és Lolával
- Nálunk Poszikás-Ádám családos hepaj
- Fityma karácsony elcsúsztatva
- séta (köhögés miatt futás hanyagolva, és nincs erőm újra bootolni)
- Lóci szülinap
- Végre hó!!! Havas séták
- Névnapok
- Lola szülinap
- Mózi szülinap (még nincs hivatalosan megünnepelve)
- Mózi felvételi (hamarosan)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése