Ma úgy döntöttem, korán fekszem. Egészen este 10 előtt elkezdtem az ágy irányába tapogatózni. Csoszogva haladok előre (sosem emelem a lábam itthon, mert nem tudom, épp mibe lépek bele, melyik játékban esek el), persze hogy nincs elpakolva. És ma már nem is fogok. Hátha nem szöknek meg a játékok. Egyik lábammal ügyesen ablaktörlőzök a parkettán a félhomályban. Kotrom arébb a munkagépeket, szedem ki az ágy alól a vekkert. Párnámon dob, mellettem furulya. Libbentem a takarót "szomjazva" további hangszerekre... Meg is van a kasztanyetta, félig a lepedő alatt a lábamnál a húroktól megszabadított gyerek gitár. Attila helyén a játékká avanzsált villanyborotva, és ennek a felsorolásnak fele sem tréfa :). Semmi nem érdekel. Én ma korán fekszem (csak ezt még a telefonomon megizenem Nektek). Szép álmokat!
2014. szeptember 5., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése