Szeretem az ovinkban azt az elvi figyelmességet, hogy az ünnepeknek, főleg, ami igazán intim és családi, meghagyják az elsőbbséget, és nem előznek be óvodai szervezéssel. Mikulás is mindig az "igazi" Mikulás után megy az oviba, és az Anyák Napját is az első májusi vasárnap utánra tervezik. Ma lesz az esemény. Tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy előtte és utána jobban meg voltam hatódva, mint éppen ott, mert - tavaly éppen - nagy pocakkal kis székeken, 2 csipkelődő fiúval az ölemben vigyázni, hogy ne borítsanak ki semmit az asztalon elvitte a fókuszt :D. Mózi viszont alig bírja ki, de kibírta, és ebben ő különösen jó, hogy ne mondja el, mivel készült, készülnek. Egyik reggel baszaladt előre a szobába, majd fordult is, hogy OHhh-ohhh, Anya, te most nem jöhetsz be, mert éppen az ajándékot csináljuk... :DD. Vasárnap, amikor étterembe mentünk családilag dédi papa 100 (!!!) éves szülinapi party-jára, kérdezte megzavarodva, hogy akkor most hogy lesz? Az étterem után megyünk az oviba? Édes... Tudta, hogy aznap van Anyák Napja, már szavalna nagyon, és mutatná az ajándékot. Most nagy várakozással nézek a délután elébe. Lolát nem tudom kire hagyni, mert jönnek a nagyik, AttilApa külföldön, így ott lesz ő is. Csak ez Lóciban további féltékeny csipkelődést generál... Beszámolok este
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése