 |
5 hónapos nagylány
az a száj... |
Lola tegnap volt 5 hónapos és 37,8 fokos hőemelkedéses. Az oka egyelőre nem ismert. Lóci is taknyos és köhög, de csak úgy a semmiből hirtelen a hétvége óta. A védőnőnk még éppen elcsípett a Kossuth utcán, utána másikat kapunk. Sajnálni fogom, mert ragaszkodtam már hozzá és megbíztam benne. Csak az elmúlt egy hónap alatt annyit változott Lolika, hogy még a múltkor azon morfondíroztam, van-e akkora önbizalmam, hogy ne aggódjak azon, hogy még nem hasazik jól, és indokolt-e, hogy szaladjak megmutatni szakembernek, addigra most hétfőn elkezdett kúszni hernyó mozgással (a sebesség még kezdetleges, a technika már jó, felügyelet nélkül egy-egy aktívabb időszakában már nem javallt a nagy ágyon hagyni). Nem ugrotta át a hasas verziót sem, ügyesen forog oda-vissza, de aludni továbbra sem szeret így. Húzogatja a lábát a fejéhez a kezével, de még nem jött rá, hogy azon is van pár szopogatni való ujjacska, nem csak 10. Ami késik, megtalálja... :). Bő nyállal utánozza a brümmögést, a hangja az továbbra is jégtörő, Viledával szétmázgálható halmazállapotba zuhanok tőle. Igencsak mozognak a fogcsírák, mert zúdul a nyála, és nem mindig a hüvelykujját szopogatja, hanem rágja az egész öklét, a gumi fogkefét, én kezemet, karomat. Mellé pedig meglepő módon nyűgös, megnyugtathatatlanul sírós éjszaka is a héten. Ez a része újdonság nekem. A fiúk olyanok voltak, hogy bárhol bármikor ciciztek. Nem feltétlenül ettek, de az gyógyír volt mindenre. Lola abszolút nem kér belőle(m), csak ha enni akar. Nem cuclizik rajta, nem is alszik el vele. Ha jól lakott, lecsatlakozik, ujját betolja, és azon alszik el. Ha nem sikerülne, és éppen nem is éhes, akkor sem kellek. Pontosabban csak annyira, hogy jó szorosan összebújunk, szopja az ujját, megnyugszik, és elalszik. Most éjszaka nagyon nem értettem, mi fáj és hol. Olyan alvajáró módjára sírt nagyon. Csak még jobban begerjedt, ha felkínáltam magam neki :). Elfordult, és egész testtel megfeszülve sírt. Ha kinyitott a szemét, olyan volt, mintha félne. A félhomályban riadtan nézelődött, mint aki nem tudja, hol jár. Fel is kapcsoltam a villanyt, attól megnyugodott, kizökkent. Persze újra indult egy kis szünet után. Semmi, de semmi nem hatott. Dobálta a fejét fekve, tolta be a kezét a szájába, de más nem kellett. Persze az ujja sem volt jó, se az ökle. A szünetet kihasználtam a white noise-ra, el is aludtunk, de vmikor megint felkelt, nem tudom az időt, mert lemerültem közben. Akkor is eljátszottuk ezt, és végül nagy nehezen megpihent a cicin. De akkor úgy, mintha ez lett volna a baj, csak éppen annyira kizökkent, hogy mindent elutasított. Ha megöleltem, ölbe vettem, akkor is feszítette el magát :((. Látom rajta, hogy most nem oké valami.
Mindeközben, amíg az ő fogai készülődnek, a Mózié potyognak. Tegnap azzal a nagy örömujjongással fogadott, meg este Attilát is, hogy kiesett a foga. Így a fogtartó dobozkában már két kis egér fog zörög :))
képet nem tudok csatolni, nem reagál az sd kártya :(((( hüppp, vannak rajta le nem mentett képek
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése