Még egy hozzáfűzés ehhez a poszthoz, Mózi mikulásvárásához, hogy mennyire elveszíti a realitását, holott baromi jó megfigyelő, és technikai segítséget is tőle szoktam kérni, mert jobban látja a dolgokat. VISZONT. Hozott neki Miklós egy vadász nadrágot, mert kinőtte a korábbit. Attila a biztonság kedvéért vett két méretet is, mert másabb a méretezése, túl szűk a dereka. A nagyobbat csempészte be a csizmába, de reggel (hajnal 3-kor kelt Mózi, és ébresztett mindenkit, bár senki nem akart még kelni. Úgy kellett visszaterelni, hogy még szunyáljon kicsit. Végül 6-ig bírta, de addigra 2* felkelt, és átfeküdt hozzánk - ÉDES :))) próba után látszott, hogy ez nagy lesz még. Mondtam, kacsintva Attilának, hogy nem baj, betesszük a szárítóba, az első szárításoknál mindig mennek össze a cuccok. Na jóóó, nem egy számnyit, de.... Mindegy. Betette, nem tűnt fel neki, hogy szárazon van, és hogy csak elfordítottam a gombot, de nem indítottam rá szárítást. Mint ahogy azt sem vette észre, hogy kicseréltem közben a kisebbre, és fél óra sem telt el, szóltam, hogy szerintem lejárt, nézze meg. Nagy boldogan vette, ki, hogy na így már jó lett :D.
2020. december 14., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése