Eltűnésekor cipzáras polár pulcsit viselt, olló és varrógép volt a kezében...

Sanyikámnak annyit nyilatkoztam mentségül, hogy maximálisan beszippantott a varrás, átmenetileg semlegesítette grafomán kémhatásomat, illetve elszállt a net otthon megint. Nem tudok egy fenékkel egyenletesen megülni minden szeretem és nem-szeretem, de muszáj tevékenységet, így mindig van egy-egy kiugró, és köré csoportosodnak a többiek. Nem vitt el az UFÓ, jól vagyok, visszatérek.

Tudoooom...

... csak most varrok. Utána írok, becsszó :). Nekem is hiányzik.

Szolgálati közlemény - farsang

Ide is posztolom. 

Most mondjam azt, hogy milyen büszke vagyok magamra és a Ti bátorságotokra, hogy ennyien megkerestek jelmez-ügyben? Akkor mondom... Viszont az idei évre muszáj vagyok elzárni a csapot, mert túlvállalni sem szeretném magam. Amennyiben rettentő ügyes és fürge leszek, jelzem az oldalon, és azt is, ha 1-2 ötlet még átcsöpöghet rajta. Addig pedig melengessétek kebletekben szívetek maskaráját jövőre (Lócika már tudja, mi szeretne lenni. Dinó. Ez is egy felkérés volt, és kicsit elszontyolodva mondta, hogy nem tudta, hogy azt is lehet választani :D . Mondtam, hogy BÁÁÁÁRMIT, csak időben ;-) ) Este ugyan összepakoltam picit, de mindjárt lövök egy villámnézetet a munka helyszínéről.

Mielőtt fejest ugrom az anyagokba...

Úgy igazságos, ha a másik pólust is megszellőztetem. Volt itt a múlt héten egy zsúfolt, kifeszített nap, hála a rezilienciánknak, megbirkózunk az ilyennel is (gondolok főleg Lolára és a gyerekekre, ha gyakrabban előfordul épp).
Tehát a másik féltekén nyugodalmasabb az élet. Mutatom, mennyire:

Ébredés fél 7 (nem fél 8 ;-)). Kávé addigra megfőzve, habosítva, kikészítve. Gyerekek maci kávéját sem én csinálom, max a reggelit teszem elébük nagyon éppen igény szerint, mert van néha szájhúzogatás (főleg Mózi részéről) és szállodai szintű válogatás (na nem mintha jártak volna már szállodában...).

Zuhany nekem, majd öltöztetés, de Lolát sem kell időre, csak a két fiút, én pedig visszaveszem, folytatom az itthoni szerelést ( PIZSAMA ;-)!!!)

A fiúk nyakába akasztom az ovis motyót alvókát, overált, kesztyűt (éppen mi az aktuális).

Lola etetés, pici szöszmötölés, visszafektetés

Én pedig kávéval belevetem magam a varrásba vagy az éppen aktuálisba

Főzni nem kell (majd csak estére), csak Lolának pürésítek tizenegyórait, hatalmasat alszik délelőtt, én haladok (mivel későn fekszik, délelőtt nagyokat durmol)

Etetem, eszem, varrunk fent közösen, ő ilyenkor szétpakolja a rövidárut, szalagokat, gumit, bármit, amit talál.

Kora délután még alszik egy keveset.

Délután főzök, főzünk (levest, másodikat, marad belőle több napra), Lola pakolja a műanyag edényeket, diót-diótörőt, és a nyitva maradt kamrában a pálinkát röptében kapom el a polcról, hallom, hogy bent lomol...)

Mama megy a fiúkért, Attila hozza haza este őket, de kint hólapátolás, csúszkálás van még, amíg én Lolát fürdetem

Attila intézi a fiúkat.

Vacsora, Lola ismétel, nem alszik el addig, amíg kint hallja, hogy élet van.

Lolát altatom, amíg Attila mesél a fiúknak.

Este fél 12-ig szöszmötölök, igyekszem átlátni a holnapi napomat, meg a hetet varrásügyileg.

Szóval vannak ennyire lazzer, pizsamás hétköznapjaim is.

Pörgetem is a mai napot.

Bimba Design Workshop - ... mert szeretjük

Emlékeztek erre a posztra? Ahol lelkesen áradoztam Dia munkáiról. Most végre lehetőségünk lesz élesben kipróbálni a szitázást, készülhet egyedi sapka saját részre vagy ajándékba Bimba grafikával február 26-án Budapesten. A részvétel regisztrációhoz kötött, itt találtok bővebb leírást róla.

Farsangi szezon van - köszönöm

Tudjátok, milyen jó érzés, hogy egyre többen meritek rám bízni a farsangi jelmez kivitelezését? Rajtatok keresztül pedig egyre jobb és jobb leszek. Jelenleg 6 jelmez készül/készült már a kezem alatt. Tükörtojás, pingvin, lovag, bagoly, róka, egér. Mivel a tavalyi mackót nincs szívem eladni, pedig Mózi már kinőtte, újat varrni nem lesz kapacitásom, valszeg bérbeadás lesz belőle :). Ezen kívül még szeretnék eleget tenni egy friss megkeresésnek is egy arany ninja szett képében, bízom benne, nem csapnak nagyon át a fejem felett a hullámok. A mai nap eddig jól sikerült.

Könyvtár az egész világ - letölthető/nyomtatható olvasójeggyel

Jó lesz a mai nap, már érzem :). Több utolsó-sóhajtásos-megkezdettre kerül fel a pont, ilyenkor azért szaporábban veszem a levegőt, még akkor is, ha egyébként számomra kedves elfoglaltságokról van szó. A hétvégén egy Kata anyuka kérdezett minket, szöszmötölni, varrni, fabrikálni szerető hármónkat, hogy miért csináljuk, ha piszok mód tud frusztráló is lenni a dolog? Hogy miért kell, ha idegbetegek is tudunk lenni tőle :)? Egybehangzólag arra szavaztunk, hogy az éremnek két oldala van, és a frusztráció olyankor jön, amikor valami nem (úgy) sikerül vagy csip-csup értelmetlen figyelmetlenségből ered a hiba, sőt ha látszólag rajtunk kívül áll :)). Ilyen a varrógép nem működése, szálhúzása, gubancolása, oktalannak tűnő zúgása, hurkolása, csúnya munkája, vagy a szín és a fonák összevarrása vagy csak éppen nem tetszetős kivitelezés és bontási munkálat a ludas. Fel-felüti a fejét pici csapkodás, anyázás.... Erre mondta nekem Lócika a legutóbb, amikor eldurrant az agyam, és jó mélyeket sóhajtoztam, és sok-sok elharapott, félbehagyott mondat szaladt ki a számon, hogy Anya, ha hisztizel beküldelek a szobádba.... :D A legjobb tükrök. Mózi meg - mint a lovakat kockacukorral - etetett mandarinnal, hogy lehűljek. Nincs olyan szeretem-tevékenység szerintem sehol, ami néha nem sül el a visszájára. Szóval emiatt nem aggódok. Meg azon sem, hogy valamikor kétszer megvarrok valamit, ha elsőre nem tetszik, és nem adok ki olyat a kezemből. 

Ez a tavasztidéző eső és ez a kedd most megint a legjobb. Rend és tisztaság honol még ilyenkor a tegnapi nap eredményeként, fiúkat Attila viszi, amikor itthon van, Lola visszaszunyál a reggeli eszmélését követő kb egy-másfél óra után. A posta ma már tuti hozza a mesekönyvet, és ebben a kuckózós időben a legjobb esti, délutáni program lesz a könyvtáros játék bélyegzővel, kölcsönzéssel, olvasójeggyel. Töltsétek le, hajtsátok félbe, töltsétek ki, és pecsételjetek kedvetekre. Még véletlenül se többet papírra, mint a kezetekre vagy a kisasztalra... ;-)

Akinek pedig van megunt, elcserélendő, elajándékozandó mesekönyve, vállalom, hogy gazdát keresek neki állapottól függetlenül. Biztosan vannak ilyen elfekvő darabok. Nálatok?

Mai nap

Ígértem, hogy véletlenszerűen egyszer-egyszer beszámolok kendőzetlenül a napjainkról. Estére úgy elborult a kedvem, ahogy havonta csak egyszer szokott hormonális okokból. Volt sok lóti-futi is, így legyen pl ez az első :).

Éjszaka egyszer kipihenten felébredtem (Lola által, mert sokat kel, sokat lóg a szeren még mindig), telefonom lemerült este, épp csak rádugtam a töltőre, így nem tudtam, mennyi az idő, csak hogy sötét van, és kisimultnak éreztem magam. Viszont nagyon éjszaka volt még, így pici töprengés után mégis visszaaludtam. Telefont még beélesítettem gyorsan, hogy biztosan csörögjön. Negyed 7-kor ébresztett. Lolát is, nanáá. Vérmes reményekkel tankoltam bele a tejet, örültem,hogy ma korán megyünk oviba, sok mindent elintézek. Fèl 8-kor eszméltem legközelebb - mint sokszor, ha Attila nincs itthon, és visszaalszom - hogy a reggel legjobb részét megint elkaszáltam. Mindegy, már késő bánat, trombitaszóra kipattogtattam a fiukat.

Kávé/Cappuccino főzés saját részre, maci kavé habosítás Lócinak, Mózi mostanában hársfateázik mézzel, reggeli kikészítése közös leülés, kortyolgatás 3 percig kb :)

Kávét forrón kezdem és leülve, majd a bögre vándorol velem a lakásban, a vége általában hideg, de enélkül nincs reggel.

Reggeli zuhanyzást, gyakran esti fürdésre cserélem szintén időtakarékosságból, illetve mert fürdeni jobban szeretek, mint zuhanyból lögybölni.

Gyerekek ruhakikészítése, Lola tisztába tevés, öltöztetés. Én ilyenkor még köntösben, max picit kidíszítve az arcom.

Sürgetem a fiúkat, mert hallom, hogy borul a legó, esik szét a tegnap összerakott teherautó, Lola megindul, szétpakolja a hulló darabokat, visítás, torzsalkodás, hogy ki verte le, ki mit "lopott el" a másiktól. Besegítek az öltözésbe Lócinál, hogy haladjunk. Mózi addigra kész, mossa a fogát. Lócit ha magára hagyom, átszellemült művészként félig felhúzott nadrágszárban elkezd játszani. Mózi a bakancsot húzza, rajtam még köntös. Forgatom a fordítva felvett atlétát, betűröm Mózi derekát, mire kiderül, hogy pulcsi nincs. Kabát le, Lóci noszogtatás, hogy csinálja már egyedül. Amikor már mindenkin kabát van, én csak akkor kapom magamra a saját ruhám. 

Lola beültetés az autóba, fiúk beszállnak. Fordulok az első motyóval, én cuccommal, táska, és ami kell nap közben, mert sok helyre tervezek eljutni. Ovis alvóka bent maradt, újabb befordulás. Kesztyűk, overálok, mert a tegnap délutáni hócsúszkázás miatt haza kerültek. 

Fiúkat bekötöm, meghúzom, megigazítom, csukom az ajtót, nyitom a garázst és a kaput, nézem az órát: 8:27. Kb ennyi kell (1 óra), hogy ébredéstől elinduljak velük SEBTÉBEN.

8:48-kor érkezés az ovi elé - első helyszín. Itt egy egyeztetett találka az egyik anyukával némi taktikai megbeszélés, 9-re bent vagyunk.

Átöltözés, elpakolás, elköszönés, még egy puszi, integetés, fél perc bohóckodás az ablakon át.

Lola nyűgös, mindig kiveszem, pedig elalszik az autóban, de ha meg kell állnom felkel, kocsiban nem hagyom.

Második helyszín a REFOMIX, ahova a mins game 11 napján összeválogatott első adag ruhát viszem el, dobom be. 

Harmadik helyszín a debreceni Tímárház, Laci bácsi levadászása végett, tanács kérés, mutatás. Parkolni picit arrébb tudok, etetem az automatát..., Lola kiszedés, megint felébredt :(

Negyedik helyszín - ha már közel vagyok a belvároshoz - anyagvásárlás, amit tegnap lehozattam Nyíregyházáról farsangi jelmezhez kell, de persze egy egyszerű fehér polár, de éppen nincs a megszokott többi helyen... Parkolót etetek megint.

Lola kezdi nem tolerálni, hogy nem tud elaludni csak 5 percekre :(. 

Közel a szülői ház - ötödik helyszín:  felszaladok szoptatni, be is állok az udvarra hátulról, de semmit nem viszek fel a gyereken kívül. Nyilván nincs otthon senki, le se vetkőzöm, csak úgy kabátostól, overálostól etetek. Meglengeti az orrom a kakaszag... Dórinak viberezek, hogy itthon van-e a szomszédban (szabin van szerencsére), és ha igen, lépjen át, mert leszaladok pelenkáért az autóhoz, itt nem lelek éppen. Neki volt, áthozta, tisztába csomagoltam, csap alatt is lecsapattam. Fél 11. Emelgetem a lábosfedőt, anya már gondosan megfőzött hajnalban (igaz nem nekem, de állva kabátostól belekanalazok. Finom jóóó hazai íz. Zöldbabfőzelék csirkemájjal... Közben teli szájjal próbálok Dórival megbeszélni mindent egyszuszra, ami azóta gyűlt fel, hogy találkoztunk :) Lola már overálban elterülve, futok is tovább.

Hatodik helyszín, találka egy fafaragóval a készülő gyermekjáték kapcsán. Lola persze addigra megint beszunyált, de nem merem a ház előtt hagyni (még jóóó, mert az autó is elkezdett a havon lefelé csúszni a kapubeálló lejtőjén...) Visszapattanok. Közben minden alkalommal babakocsi váz ki, gyerekülés Lolástól felpattintva majd le, vagy csak kinyalábolom ölben. Vannak már jól bevált helyek, ahol alig várják, hogy menjünk, oda be se viszem a kocsit, a nők elszórakoztatják, jár kézről-kézre. A bácsival megbeszéljük a dolgokat, bemutatja a műhelyet, lelkesen mesél a munkáiról és az általa nulláról összehozott vágó, maró gépeiről. Lolát közben a felesége szórakoztatja, de már sír... :(

Közben hívom a Generáli szárnyasoroszlános embert, mert nem értem el korábban, hogy ne haza jöjjön házhoz 11-re a megbeszéltek szerint, mert a városban vagyok, majd én megyek a székházba.

Megyek is. Hetedik helyszín - Generali székház: Kezdek lefőni, etetem a parkoló órákat, babakocsi váz ki, Lolát rápattintom. Most végre nem kelt fel szegény... Kb egy órát tartott a szerződéskötés, módosítás, közben az áldottjólélek felkelt, de csak álmos piri szemekkel pislog hol vagyunk, kik vannak még jelen.

Újból a parkolóban. Keresem a parkoló cédulát, sok a papír a zsebemben és a táskában, borogatok, túrok, már anyázok fejben, hogy sok ez egyszerre, és még nincs vége. Ez a mai nap ilyen. Még van időm az ovi előtt.

Irány egy pince textil nagyker - nyolcadik helyszín, mert anyagra vadászok. Ez a baj, ha hamarabb elképzelem, mint hogy megtaláljam. Nem merek nem parkolót dobni, miután itt a közelben a múlt héten megbüntettek azért, mert odaléptem a kirakathoz, megnéztem, hogy reggel 8:57-kor nyitva van-e már az üzlet, bedugtam a fejem, megkérdeztem van-e gomb, és mire visszanéztem az autóra, már írta a fickó a büntetést, sőt hajthatatlan volt, mehettem Lolával fellebbezni, panaszt írni stb-stb - ÚÚÚÚtálom ezt a rugalmatlanságot ebben a városban. Szóval kiszállok, parkolok, Lolát ölben kinyalábolom elszaladunk a boltig, ami TECHNIKAI OKOK MIATT zárva. Ok, nem baj, van még idő egy másikra addig, amíg fél 2-re a fiúkért az oviba kell mennem.

Kilencedik helyszín - textil és rövidáru kis- és nagyker - Asszonyok itt előszeretettel Loláznak, de anyag nincs olyan amit szeretnék, a raktáruk máshol, otthagyott minta alapján majd szólnak, van-e, lesz-e. Ahhhhh....

Tizedik helyszín - újból az ovi. Lolát kiveszem, babakocsit nem veszek elő, óvó néni majd megfogja, amíg a fiúkat összeszedem. Szóltam, hogy alvásidőben jövök, mert tegnap reggel oltásokat kaptak (Lola 1, Mózi 6), és ma csak ekkor tudtunk státuszt csináltatni, múlt héten betegség miatt elmaradt). Mózi nem aludt, Lóci keveset. Alig bírtam életet lehelni belé, mert ő rettentő mélyen alszik.

Tizenegyedik helyszín - lepattant, ótvar orvosi rendelő és tanácsadó szoba. A költözés miatt átkerültünk ugye másik körzetbe. Elsőnek az orvosi rendelőbe léptünk be, ahol merev hajléktalan szag, egy bácsika üldögélt bent, jessszus, én ide nem jövök!! Szerencsére az épület  másik végébe kellett, de ez is miniatűr helyiség rekkenő hőséggel. Mire 3 gyereket levetkőztetem, Lolát kb egy sámlin (shumlee-n ;-)) addigra csorog a hátamról a víz. Timi egy nagyon szimpatikus, rugalmas fiatal lány, ügyesen bánik a gyerekekkel, ezt érzik a fiúk is. Bent az orvosi rendelőben készül a státusz, nem bánnám, ha nem nyúlnának semmihez, mert persze orvos már nincs benne. Tapogatnak, bélyegzőt néznének, hadonászik Lóci a szemvizsgáló mutogató pálcával, forognak a széken, de csak elkészül minden.

Öltözhetünk, futhatunk haza - tizenkettedik helyszín, mert 3-ra jönnek internetet szerelni mivel örökösen SZAR!!! A pára miatt a vezeték beázik, és lecsatlakozunk az antennáról, meg kisül az egész, legalább negyedjére jönnek megcsinálni. Lóci kevesett aludt az oviban, ennek már vannak előszelei. Szerencsére késnek, így Lolát végre etethetem, altathatom, de esze ágában nincs aludni, fel van dobva a fiúktól. A fiúknak kenem a kalácsot, eszegetünk, csipegetünk. Fél 4-kor telefonálok, hogy még nem értek ki, remélem, nem felejtették el, mert ha a sötét miatt nem másznak ki a tetőre és tolódik az egész, akkor azt már nagyon nem akarom. Jönnek-jönnek. Hívom a villanyszerelőt, egyeztessenek az internetessel, hogy mi hova lett vezetve, dugva a falba stb. A fiúk fent lebzselnek, nézik a munkát, Lóci egzecírozza Mózit, hiába szólok, csak vihorászik (álmosság legfőbb jele). Érzem, hogy zsibong a vérem, emlékeztetem Lócit, hogy fejezze be, mert beküldöm a szobájába., anya részéről fogy az energia. Csak nem hagyja abba. ... megy (általam, ölbe veszem, és beviszem) a szobájába :). 

5-kor mennek el, nincs kedvem játszani, ezt meg is mondom a fiúknak. Korai fürdés, közben rakom be a mosást, pakolom ki az autót. Szerencsére hárman fürdenek együtt, Lolát veszem ki leghamarabb, és a fiúk már ügyesen kiszállnak, ha jó napjuk van, akkor a játékokat is kiszedik maguktól. Ma megint ügyesek voltak. De előbb Lolát altatom, sikerül is. Válogatom a levetett ruhákat, de minden szennyes, pakolom a fürdőszobát utánuk, meg kérem őket, hogy törülközőt akasszák fel, vegyenek pizsit, játékokat hordják be, mesét válasszák ki. Vacsora alatt felkel Lola. Ennyit aludt egyelőre. Amíg mi vacsizunk, ő sajtot nyammog. Megpróbálom megint letenni, de egyedül újból (vagy azóta se? -nem tudom mikor írtam róla) nem alszik, ordít az ágyában. Bebújok vele, de nincs siker. Akkor jön ki hallgatni a mesét ő is. Ha nem hozom ki, akkor megint bedől az egész esti menet, mert vele töltöm az időt. 

Mese Mózinak az ő ágyába bebújva. Rumini. What else? Addig Lóci legózik a szobában.

Majd mese Lócinak az ő ágyába bebújva. Rumini (csak másik könyv)

Lola közben pakol, matat, sír, nagyon nyűgös, ilyenkor csapódik le a túlgerjesztett nap, hogy nem tudott aludni, és most sem. 8-ra ágyban a fiúk, Mózi hófehérnek tűnik, fáj a torka.... Mi lesz ebből reggel vagy éjszaka?

Megyek Lolát altatni, kb fél óra kellett, és beszunyált.

Most pedig 21:49. Megyek teregetni, vacsora romokat eltakarítani, és varrom a jelmezeket, amíg bírom.