2024. április 20., szombat

Lotus Herbal Headspa - Debrecen

 Tegnap kicsit elkaszáltam a kedvem délutánra, mert elhagytam a ‘vadonás új’ teniszcipőmet a parkolóban, amíg letettem a kocsi mellé. Szereltük a zárat, ami nem működött, (első körben a hátsó ajtót kinyitva bepakoltam a cuccom, táskám, majd ülnék be, és lezárt az autó úgy, hogy a kulcs a táskámban volt bent az autóban. Sehol, sehogy nem nyílt. Mama értem jött, mert Attila meetingelt, majd Attila átvett, hazamentünk a pótkulcsért, de a pótkulcs sem működött, ezért próbálkoztunk végül a manuális kulccsal) és a manuális nyitashoz kerestem a megoldás youtube videót, majd amikor kinyílt, bepattantam, elhajtottam a cipőt meg ott hagytam árválkodni a másik autó tövében. Mire ezt realizáltam, és visszamentem érte, már nem volt ott 😭.

Ettől függetlenül nem szeretnék elfeledkezni arról az aznapi élményről sem, amit a tudatos lazulásom részeként iktattam be, és alig vártam, hogy ilyen szalon Debrecenben is legyen, ne csak az instagramon 😁. Amikor először láttam ilyen videót, bizsergett a fejem és a hátam. Imádom, ha szöszmötölnek rajtam. Bárhol, bármikor. Amikor feszült vagyok itthon, akkor Lóci mondja, hogy “Anya, ülj csak le egy kicsit, és csukd be a szemed…”. Ilyenkor előhozza a csikipókot, és elkezdi a fejemet, hajamat pitiszkálni vele.


 Vagy Lola fodrászol, fésülget, csatolgat. Nekem ez full relax. Nem volt kérdés, hogy befizetem magam egy ilyenre, mert megérdemlem. 

Egyből a prémium kezelésre mentem, ami tartalmazta a 

  • Haj és fejbőr diagnosztikát
  • Arcmasszázst,
  • Hajmosást masszírozással
  • Karmasszázst
  • Melegítő szemmaszkot
  • Hajszárítást
  • Kellemes légkört, zenét, csendet, illatot, csobogást, puha meleg takarót

Április végéig él 20%!

 https://www.tiktok.com/@lotusherbalheadspa/video/7268619565687459105?lang=hu-HU

2024. április 18., csütörtök

Kovácsné kivan…


 … ‘Ádámné’ is kivan/ki volt 😁. Most lényegesen jobban van. Egyébként a könyv nagyon tetszett. Azért nyúltam ehhez, hogy hátha nem lesz mélyenszántó, és lesz figyelmem végigolvasni. Volt, és húsbamaróan igaz és mégis vicces.

Szabin vagyok egy hetet, és a Lidlből hazafelé gurulva, meg félálomban este, meg futás közben Prágában, meg koncert alatt sört kortyolgatva, kézi mosást suvickolva félúton már írom egy ideje ezt a posztot. Nem a legjobb úgy nekiindulni szabadságnak, hogy listám van, minek kell beleférni, mit kell elintézni, viszont külön pont van arra is, hogy min 1 blogposztot megírjak, és HEVERJEK is semmitéve az ágyban vagy a kanapén vagy a szőnyegen kiterülve (semmitéve=csak azt, ami jól esik). Na most ennek van itt az ideje. Mellettem vegán croissant sárgabarack lekvárral, kávé és laptop. Ha este lenne, akkor a kávé helyett rozé lenne és humuszos pufi kukorica özön zöldséggel :D. 



… vagy fagyi 😋

Nem mondom, hogy teljes a szabadság feeling, van munka, ami nyomaszt, amivel már most elvagyok maradva... :( de vagy a szabi marad bent, vagy a szabi alatt is dolgozom vagy egyszerűen megpróbálom kizárni, és most csak töltődni. Lócit szoktam néha kérdezni, milyen számára egy ideális nap, mert ő nagyon sokszor húzza a száját, hogy nem lehet itthon enni, mert nincs mit :D, nem lehet itthon PS-ezni akármikor (Play Station videójáték, a szerk. - írom magamnak öreg koromra, hogy tudjam miről is van szó :D), mert le van korlátozva a képernyő használat, és a múltkor már új családot akartunk neki nézni, örökbefogadó szülőket, mert azt mondta feldúlva, hogy miért is ebbe a családba kellett neki születnie, az osztálytársának sokkal jobb, mert nekik lehet hétközben is korlátlanul videójátékozni. Bocs :( :). A múltkor nagyon rám ugrott valamiért, meg is fogadta, hogy nem szól hozzám többet, aztán 2 óráig kitartó volt, majd elkezdett sms-eket írni, aztán duzzogva odagyűri magát mellém vagy nekem ütközik kicsit durván sértetten, csak reagáljak. Ez elkezdi feloldani benne ezt a durcogó állapotot és általában még bocsánatot is kér. Mózi is szokta mondani, hogy ja, azokat nem kell komolyan venni, amiket akkor mond, amikor dühös :D. Király! Még szerencse. Ettől függetlenül nagyon sokat küzdünk egymással a gyerekekkel. Én nem érzem, hogy sokat kérnék, viszont látszik rajtuk, hogy sok... Lóci szokta leginkább mondani, hogy vágyna olyan napra, hétvégére, hogy semmit ne kelljen csinálnia, semmi szabály ne legyen :(. Ő leginkább olyan, mint én. Hogy a sok kontroll fenntartását és szabálykövetést iszonyat energiával tudja csak hozni és időnként nem bírja, kiborul, szétesik, besokall. Pedig családi szinten Lócinak egyetlen heti, kötelező feladata van, hogy az itthon/lakáson belül begyűlt szelektív hulladékot kivigye a kinti kukába (közvetlenül a bejárat mellett, és kihúzza este, hogy hajnalban elvigyék). Én ezt nem érzem megterhelőnek heti szinten, és amit egyszerűen nem tudunk lehozni/teljesíteni, hogy 

  • a napi szennyest ne a szennyes MELLÉ, hanem BELE tegyék, 
  • a törölköző ne maradjon vizesen a szobában vagy az ágy végében, széken stb, hanem akasszák fel,
  • és a ruhák ne maradjanak szerteszét a lakásban, 
  • a cipő kerüljön be a szekrénybe, és 
  • ha valamit esznek soron kívül, akkor pakolják vissza a helyére, a levágott izét dobják ki, ollót tegyék vissza :D :D :D. 
  • Ja és hogy a WC-t húzzák le maguk után (meg ha pisilnek a fiúk ugyan hajtsák már fel az ülőkét, ne a deszkára célozzanak... :D). 

Ez 13-11-8 évesen mondjátok már meg nekem, hogy erős elvárás (a 8-nál még vannak könnyítések, de sokszor pont ő boldogul a legjobban)? És bár azt tudnám mondani, hogy legalább egyikben látok javulást, de nem. Ha ezt este meg állandóan nem mondom kérem előre, utólag, figyelmeztetem, célzok, jelzek, akkor sem sikerül mindig.  Viszont ebből nem engedek. Ha ezt a szintet megugranánk tudnám hozni az árnyalatokat is :D :D. Pl fogmosás után a fogkrémes köpetet mossák le, lögyböljék le, a vizet zuhanyzás után töröljék fel. Na jó, várom a szerkesztőségbe, hogy nálatok ezek már működő pontok is, és mivel értétek el, ha a szép szó és a mutatott példa, 'fenyegetés', plusz beígért képernyőidő bagót sem ér. Ami mindezek mellett tetszik, de nyilván nem pont így kommunikálom, hogy Mózi gépén a legaktuálisabb ablak megnyitva egy csomó youtube videó, hogyan lehet meghackelni a képernyőidő-korlátot :D. Mert nem csak méltatlankodik és duzzog, hanem keresi a megoldást is. És sokszor meg is oldja :D.

Várják a nyarat. Én még nem döntöttem el, hogy várom-e :). Egyébként nyilván. Az én durcogásom mögött is ott van azért, hogy iszonyat büszke vagyok, hogy ilyen önállóak és talpraesettek (szoktam is mondani nekik) és egy sör után a keddi prágai koncerten azért folyamatosan ott vibrált bennem, hogy minden nehézség és hullámhegy-völgy mellett baromi jól összehoztuk és tartjuk egyben ezt a családot, maradunk élve, kicsit olykor megőrülve, bölcsülve, fejlődve, elhasalva, felállva. Annyira elégedett tudok lenni, amikor (és itt megszólal bennem Édes jó apám), mindenki tudja a dolgát és csinálja is, és működik egy rendszer, legyen az bármilyen szintű. Amikor a kialakított szabályozó támogatások, működési elvek mozgásban tartanak és előrevisznek egy egységet. 

Nekünk most igazán az édeskettes programokra volt/van szükségünk, most ezek élveznek prioritást. A gyerekek már jelezték, hogy már megint csak ketten megyünk valahova? És igen. Most több volt ezekből, de jön a májusi családi kirándulás Pünkösdkor barátokkal, jön az április végi Apa-építő, és augusztusban kéthetes családi nyaralás, ami sosem volt még egyben ilyen hosszú.

Dóri segített a gyerekek begyűjtésében 😘❤️

Csak a foci ⚽️

Újranyitott a Kis Padlizsán  - üljetek be Ti is 💚🍆
(életem képe 😁)

Első idei fagyi foci-futás után
 (leggyorsabb idei km eddig 5:32 💪🏻)


Ilyen is van - Éppen együtt vita-mentesen 🙏🏻

Beállni látszik megint, hogy heti min. egyszer közösen megyünk el futni 7-10 km-t (remélem, hamarosan megy a 14 is), volt egy pár napos cannes-i kiruccanásunk februárban, voltunk kétszer közös masszázson, Nagyváradon Platon Karataev koncerten, Prágában Dave Matthews Banden a héten (ez extrán nagyon jó volt, 2.5 órát letoltak egyben brutál sok energiával, nagyon jó hangulata volt, 4 évvel ezelőtt Lisszabonban nem volt ennyire erős), májusban megyünk kettesben Mallorcára is (ezt is nagyon várom, csak a repülést hagynám ki), teszteltük magunkat a teniszpályán is, és sajna a márciusi végi Döntés színházi előadás betegség miatt lemondásra került. Most tényleg odatettük magunkat, olyan jó, hogy vannak közös hobbik érdeklődési körök, amik fennmaradtak régről, és most leporolva ugyanolyan örömet adnak. A biciklizést sajna nem űzöm olyan szinten mint Attila, de ez is jó kiindulási alap mindig. A Tiszta-tavat ő kb 2szer olyan gyorsan tekeri már körbe, mint ahogy én szeptemberben vagy októberben bírtam, de nem is cél az, hogy felzárkózzam :). 

Első sor 👌🏻😁

Dave Matthews Band 2024 Prague


Prága 2004

Prága 2024 ❤️

turbó turista módjára futva néztünk várost most csak

Platon Karataev, Oradea 2024

Károly híd

Szerintem egyébként sokkal jobb vagyok barátnős programolásban is. Kezdve a tavaly szeptemberi máltai kiruccanásban, rendszeres teniszezésben Eszterrel, Marikával voltunk kettesben Pál Ferin, Kiskatával a Jézus Krisztus Szupersztáron, és fent is aludtunk Pesten, voltunk 20-as évekbeli szesztilalmat idéző Black Swan koktélbárban (ajánlom figyelmetekbe), sétafikáltunk, vacsiztunk, nagyon kellenek ezek a 1 to 1 alkalmak mindenkivel. Eszterrel októberben megyünk Bécsbe férfi tenisztornát nézni, csak a közös négyes Fitymás alkalmakat nem tudjuk összehozni igazán.



Jézus Krisztis Szupersztár, Budapest

Black Swan koktélbár, 4-4 koktél + kóstoló  cc két óra alatt 😂 

mind egy-egy alkotás, nem holmi SoB



Kiskatám, mint legrégebbi barátnőm, fogadott húgom ❤️😘 
Ennyi program mellett a szabi alatt eljutok pedikűrre, kozmetikába, masszíroztatni, nyári gumit feltetetni, teniszezni, lejárt személyit, diákot csináltatni Lolának, lomolok, olvasok itthon, végre kiválasztom a fürdőszoba bútort, foglalok szállást, kitakarítom Mózi teknősét :).

2024. április 1., hétfő

Itt vagyok! Helló Április!

 Nem mondom, hogy az előző posztban megfogalmazott érzéseket totálisan elfújta a szél, mintha nem is lett volna, de érezhetően jobb a helyzet. Kellett nagyon ez a 4 nap, sőt még olyan jó lenne a teljes hét. Vagy hónap :D. Letenni a lantot és kiszakadni. Nem vagyok telhetetlen, a szabijaimat vegyem ki szépen, és ha év végére sikerülne mindazösszeset, akkor már nagyon jó leszek.

Mózi a Húsvétot (péntektől-keddig) Hután tölti a nagyszülőkkel és Bendivel (kiegészülve 2 napra Dórival és Barnával). Mi pocolunk itthon, és élvezzük, amit csak tudunk. Picit úgy érzem magam, mint a repülős oxigénpalack ügy kapcsán, hogy amíg én nem jutok levegőhöz, nem tudok adni. Amíg én nem vagyok jól, nem tudok önfeledten a gyerekkel játszani, Attilával lenni, barátnőként, rokonként jó lenni. Lola még mindig nagyon igényel, sokkal jobban, mint amit adni tudok :(. Állandó anya-hiánnyal küzd. Annyira belém bújik, annyira túl favorizál, hogy innen csak nagyot lehet esni… Nem szeretnék csalódást okozni neki, de Anya mindenben a leg. A legszebb, a legjobb, csomó szívecskés Anya-Lola rajz születik, imádom őket. De úgy érzem, nem tudom visszaadni. Mintha minimálban üzemelne az érzelmi szintem. Attila is mondta már, hogy mindig olyan undokul/csúnyán reagálok vissza (pedig nem akarok, nem tudatos, de lehet. Próbálom figyelni magamat).Az elmúlt héten Lócika hozta fel, hogy ő abszolút nem emlékszik rá, hogy én játszottam Vele, Velük, amikor kicsik voltak 😭. Csak arra, hogy énekeltem esténként. Kipotyogott a sok-sok duplózás, játszóterezés, gyurmázás, mesélés… Az utóbbi időben tényleg nincs ilyen. Vagy csak nagyon pici és részemről nem önfeledt. De hogy régen sem hagytam mély nyomokat, romokba döntött. Az elmúlt héten (vagy azelőtt) elnyertem a sz@r anya jelzőt is végre. Ha már egyébként is sokszor annak érzem magam, végre Mózi ki is mondta :(. Azért mert a szombati MCC-re nem csomagoltam neki ennivalót, mert azt mertem mondani, hogy most reggelizett indulás előtt, ebédre kapnak ott komplett menüt és mondtam, hogy vigyen gyümölcsöt (almát/banánt). 

Nem vártam nagyon a teljesítményértékelést sem, mert tudom, h nem alkottam kiemelkedőt, nekem pedig a kvázi minden oké, kevés. De ebbe a váltásba most ennyi fért bele egyelőre. Örülök, hogy eddig elevickéltünk, és egyáltalán irányban vagyunk :D. Ami megkenegette kicsit az oldalamat, hogy azt mondták egyéniség vagyok (bármit is takar ez), és kellenek az ilyen vezetők. Ezt idetűzöm a mellényzsebembe, és megpróbálom megugrani saját magam. Pont azokat a dolgokat, amik miatt ezt az egészet elvállaltam. A eresztésmentes rendszerépítés miatt, a több szál profi menedzselése miatt, coach/mentor szerep, priorizálás, időben válaszolás, reagálás, delegálás, napi operatív munkából kivonódás, tervezés/tanulás, fejlődés miatt, és hogy ez ne lúgozzon ki. Esélyesnek tűnik 😂.

Néha elmennék. Csak úgy. Nem tudom hova. Hogy senki ne keressen. Itt hagynék csapot-papot. Kifeküdnék valami  fennsík tetejére, ahol biztosan nincs medve és hangya. És feküdnék, nézném az eget, és megvárnám, hogy kiürüljön belőlem az érzés, hogy állandóan kevés vagyok, kevés van belőlem, vagy pont nem ott van, ahol kellene. Hogy többet kellene, hogy gyorsabban kellene, hogy többször kellene, hogy hosszabban kellene, hogy pontosabban kellene, hogy profibban kellene, hogy anyásabban kellene, hogy nőiesebben kellene, hogy tökösebben kellene, hogy több önbizalommal kellene, hogy kevesebb arccal kellene, hogy több alázattal kellene…

Csak hutás képem van, amit nem is én csináltam és ott sem voltam, de megmelengeti jégszívemet ❤️.

2018

2024






2024