2014. szeptember 28., vasárnap

Derecskei Gyümölcsös Kalandok

Szerencsénk volt az indiánus nyárral, ma kilátogattunk Derecskére. Olyan üdítő meglepetés volt számomra az egész program. Semmi erőltetett pénzlenyúlás, de hatalmas traktorozás, kis traktor vontatta műanyag almás-ládás vonatozás a kertészetben, aprócska játékok, papír, fa, kosár, sajt, Derecskei Fenséges lekvárok, zakuszka, babgulyás, palacsinta, gyerek pecsételős játék különböző állomásokon, gólyaláb stb. Még a jövő hétvégén is lesz, érdemes kilátogatni. 


2014. szeptember 26., péntek

Egy picit megint eltűntem családi beszámoló terén, pedig zajlik az élet. Most kicsit bele is vagyok szottyanva. Kimerít a könyörgés, az alkudozás, az, hogy még este 10-kor sincs alvás, hogy ketten együtt nem játszanak el jelenleg, mert ütögetés, csipkedés van, óvodából hazahozott tipikus sok eltanult hülyeség, mint: lepúzom Lócit és lepisilem..., vagy Atya-gatya, szaros gatya..., vagy kurva életbe..., és hasonlók. Kicsit fogytán a türelem, hogy semmi sem működik A-ból B-be, csak kerülő utakon, hogy kell hozzá aláfestő műhiszti. Estére használhatatlan vagyok, és nem értem hogy működik másnál napi rendszerességgel a háztartás rendben tartása, mosás-vasalás, főzés, gyerek, kipihenés, feltöltődés, egyéb. Tegnap mire kijöttem a gyerekektől Attila már kitöltötte a vörösbort, hogy lazuljak. Azt mondta, valami konyakot vagy brandy-t kellett volna, de ilyesmit nem tartunk itthon .... :D. Na de nem ezt a sirámot szántam igazán mára, hanem olyan jókat mondanak, kérdeznek közben a fiúk. Lócika hihetetlen, hogy mennyire jól beszél. Gyönyörűen mondja a szavakat, mindennel bepróbálkozik, visszaadja legalább a ritmusát a mondatoknak, felismerhetően "dalol", utánozza Mózit és versengés megy Apa és Anya kegyeiért, mindent be kell mutatni, meg kell dicsérni. Mondja, hogy kaka, hangutánzással jelzi a pisilist, sőt testtartásban is utánozza Mózi állva pisilését :D. Jelzi, magyarázza, hogy vetkőztessem le, pisilni szeretne, de ha a wc-re ültetem, egyből le akar szállni. Ezt elgyakoroljuk egymás után párszor, mert közben nem szeretném kedvét szegni sem, hogy nem veszem komolyan a kérését. Előbányásztuk a bilit is, arra is ráül néha ruhástól, de inkább játékokat rámol bele, így elpakolom. A héten a játék helikoptert úgy tette le a szőnyegre, hogy a farkán landolt, erre felragyogott az arca, és mondta, hogy (r)epülő kakál!!! Elkezdett erőlködni is, és szájjal reccsintett hozzá. Annyira büszke volt magára, hogy a helikoptert megkakáltatta, hogy azt hittem felfalom, olyan cuki volt. A harapása és a víz kipancsolása is megfogyatkozott, most inkább csíp, kapaszkodik, durván lefejel a böccintgetések helyett... Lassan kezdjük a bölcsit.

Mózi azt kérdezte tőlem ma a zebránál állva, hogy Anya, ha fiú leszel, szeretnél egy ilyen terepjárót? (Ott állt a piros lámpánál épp egy Mitsubishi terepjáró). Mondtam, hogy Anya nem lesz fiú, de csak erősködött - gondolom egy igent szeretett volna hallani :) - hogy deee, ha nagy leszel... Megnyugtattam, helyretettem, hogy anya ha nagy lesz (azt nem firtattam, hogy nagy sohasem leszek ;-)) sem lesz soha fiú. 
Gyakran mondja, ha valami nem tetszik neki, hogy nem vagyok a barátod, nem játszom veled, nem szeretlek (itt egyből helyesbít egyelőre, hogy de szeretlek, csak vicceltem :)), sőt a héten megütött. Ez eddig nem volt jellemző, sőt. Tudom, hogy ezek korral járó sajátságok is, de úgy szeretnék egy-két napot betekinteni az óvodába észrevétlenül. Hogy ott hogyan viselkedik, kivel játszik. Mert nem teljesen zökkenőmentes. Nem szívom ezeket mellre, de most tényleg érzem, milyen lesz kamasznak :D. És hogy mennyire nehezen fogom én ezt viselni.

2014. szeptember 25., csütörtök

Mert bár én mostanában nem futok

de vannak olyan kitartó ismerőseim, rokonaim, akik igen. Vasárnap Varsóban lesz maraton, ahol Poszika sokadik 42 km-ét tapossa, és a belső késztetésen, illetve a saját maga által tűzött "szent célon" túl idén első alkalommal még tiszteletreméltóbb szándék is felfért a zászlajára. Ez pedig a Fészek Gyermekvédő Egyesület, amely országos nevelőszülői és helyettes szülői hálózatot működtet, helyettes szülői és nevelőszülői képzéseket tart, illetve átmeneti Gyermekotthont tart fent.
Egy Brüsszelből haza költözött kollégája és jó barátja helyezkedett itt el, hogy munkájával segítse a születésüktől fogva hatalmas érzelmi és fizikai hátrányokkal induló gyermekek életét. Ezt a munkát segíti pénzbeli adományával Poszika, és biztat Bennünket is, hogy legyen bár jelképes, de adományunkkal támogassuk ezt az eredetileg önsegítő és érdekérvényesítő céllal megalakult, mára viszont több átfogó feladatot is ellátó gyermekvédelmi egyesületet.

Belgiumban:

Edina Adam
IBAN: BE03 3101 4042 6784
BIC: BBRUBEBB

Magyarországon:

Fészek Gyermekvédő Egyesület
IBAN: HU54 1174 2111 2002 7928 0000 0000
BIC: OTPVHUHB

Itt pedig a FB link.

2014. szeptember 20., szombat

Little Tom

Vettünk ma vízfestéket, hogy itthon is mehessen a maszatolás. Kalózosra esett a választás, és az autóban ahogy szorongatta Mózi a dobozt, kérdezte, hogy Ő lehet-e kalóz majd ha nagy lesz.... Mondtam, hogy az lesz, ami szeretne :). Aztán következő kérdés, hogy ő lesz-e apuka. Mondtam, hogy nagyon remélem :). Erre egyből helyesbített, hogy inkább orvos szeretne lenni, nem apuka... :). Mondtam, hogy a kettő nem zárja ki egymást, de biztosítottam róla, hogy Anya támogatni fogja a döntését (most még nagy a szám... :D).
Sikerült is itthon egy felismerhető lombos fát festeni, amire olyan elégedett boldogan vágta rá, hogy ez egy diófa. Barna hosszú a törzse, és zöld a lombkoronája!!! Alakul végre valami.

Este olyan giccsesen cukik voltunk :). Lócika gyurmázott a kisasztalnál, Mózi festett, és meg csináltam a holnapi ebédet, ember vadászik jövő vasárnap ebédre. Hátha belassulnak picit, és találunk 10 perc közös pihenőt a fürdésen kívül, ahol azért gyakori a kölcsönös visíttatás ;-). 

2014. szeptember 16., kedd

Oscar-gyanús koporsópóz

Mikor Mózival egyek voltunk, és már hason nem ment a fekvés, de egyébként semmi kényelmetlenséget nem éreztem, és bárhol, bármikor tudtam/tudtunk szunyálni - lsd szülőszoba, vajúdó :D (még a kezdet-kezdetén) - akkor tértem át a háton alvásra, fekvésre. Hiába mondják, hogy ez így nem okés, nekem így volt kényelmes jó darabig. Háton fekve, kezemet összekulcsolva a mellkasomon. Attila volt, aki megkérdezte viccesen, hogy mi ez a koporsópóz... Azóta, ha háton alszom, mindig ez ugrik be, és csak ezért mozdultam ki belőle, hogy na nehogy mááár. A múlt héten feloldoztam ezt a kínos állapotot. Sokszor mikor félálomban vagyok, rendesen hallucinogén szintre érek. Megvagyok győződve róla, hogy ébren vagyok. Jobbnál-jobb ötletek, történetek jutnak eszembe, és csak azért nem vésem telefonba, mert biztosra veszem, hogy teljesen éber vagyok, reggel úgy fogok emlékezni rá, mint ilyenkor. Mostanában viszont már nem bízom magamban, és jegyzetelek, ha van erőm :). Így sikerült ráébrednem, hogy ez nem koporsópóz ám, hanem az Oscar szobrocska póza. Innen viszont nem kell kimozdulnom, hanem aranyban csillogva ölelgethetem a kardomat.

2014. szeptember 11., csütörtök

Baglyos hátitatyó

Hol máshol, mint a Tűkkelütött háza táján. Régimódi történet ez már. Mármint a bagoly-szerelem. Legalább kétéves - már ami engem illet. Akkor özönlött szét a lakásban a bagoly. Mózi 2 éves szülinapján. Onnantól kezdve pedig az ismerősök is kaptak az alkalmon, és jöttek a nagy szemű szárnyasok, varrtam filcből egy-két díszt, sütöttem tortát stb. Poszika az egyik felfedező útjáról hozott a gyerekeknek egy hátizsákot. Kicsit olyan megfontolásból, hogy engem is inspiráljon vele. Megtette ;-). Júliusban konkrét felkérést kaptam, hogy Zsófia napra varrjak egy baglyos szütyőt. Jelentem: KÉSZ. Nem vagyok egy önajnározó asszony, de ez cuki lett nagyon. Olyannyira, hogy fájdalmas az elválás ;-). Ez volt a prototípus, és tényleg élvezettel őcköltem. És végül, de nagyon.... Köszönöm a kis modelljeimnek a szereplést: Kerekes Borikának (Bobinak) és Ádám Lőrincnek (Möszjő Lócártnak), valamint a Sándor Photograf-nak.










2014. szeptember 10., szerda

Soha ilyen allergiás nem voltam még..., szenvedek szó szerint magamtól és a takonytól. Itthon Sudocrem-mel az orrom alatt nyomulok, Lóci csak meregette a nagy szemeit először. 
Kivételesen olyan készül a kezem alatt, amit még soha nem csináltam. Holnapra névnapi készenlétben kell állnia, hogy ne utolsó pillanatos legyek. Csatolom majd.
Tegnap játszótéri napot tartottunk. Délelőtt máltai játszi Sanyikámmal és a kicsikkel, délután pedig elsétálva az oviba, majd onnan átsétálva a pagonyba a Nagyerdőre, és 7-kor gyalog onnan haza a belvárosba... Én döglöttem ki szerintem a legjobban :). A kondim zéróhoz közelít, és onnan tudom, hogy öregszem, hogy fel-felmerül bennem a jóga kipróbálásának gondolata...

Ezek meg kölcsönvett képek, illetve Sanyikám és Mesi volt a lesifotós.



2014. szeptember 5., péntek

A dal mindenkié ;-)

Ma úgy döntöttem, korán fekszem. Egészen este 10 előtt elkezdtem az ágy irányába tapogatózni. Csoszogva haladok előre (sosem emelem a lábam itthon, mert nem tudom, épp mibe lépek bele, melyik játékban esek el), persze hogy nincs elpakolva. És ma már nem is fogok. Hátha nem szöknek meg a játékok. Egyik lábammal ügyesen ablaktörlőzök a parkettán a félhomályban. Kotrom arébb a munkagépeket, szedem ki az ágy alól a vekkert. Párnámon dob, mellettem furulya. Libbentem a takarót "szomjazva" további hangszerekre... Meg is van a kasztanyetta, félig a lepedő alatt a lábamnál a húroktól megszabadított gyerek gitár. Attila helyén a játékká avanzsált villanyborotva, és ennek a felsorolásnak fele sem tréfa :). Semmi nem érdekel. Én ma korán fekszem (csak ezt még a telefonomon megizenem Nektek). Szép álmokat!

BUMM az ingatlanpiacon :)) - eladó csigák

 

Az előző posztban kiderült, hogy Etienne partnerre és ingatlanra talált, most pedig Ő és társai eladósorba kerültek. Elérhető a számotokra immár házzal a hátán, berendezkedve összkomfortra ;-). Egy-egy csiga ~23 cm hosszú, 14 cm magas, flízzel tömött, fa gombokkal a hátán. Mindegyik mellé kézi keresztszemes, hímzett csigás függő címke dukál. 
Ára 2.490 HUF.
A színkombináció eltérő lehet



A csigás fotók egyetlen Sándorom keze munkáját dicsérik. Köszönöm neki itt az oldalon is.



2014. szeptember 4., csütörtök

Etienne Escargot bemutatkozik

Képekben megismerhetitek a nagy legény agglegény csigát, Etienne-t, aki hosszas keresés és építkezés után megtalálta házát, társát, házas társát, házastársát... :)














Folyt. köv....