2013. június 30., vasárnap

Szülinapi piknik

Kiskata június elején egy huszárvágással lefejezte a szülinapi ötletelést, és minden ambíciót kirántott alólunk, hogy szerethető számként tüntethessük fel előtte a gömbölyű harmincas számot. Ő kerek-perec kijelentette, hogy nem ünnepli idén a szülinapját, és mi se tegyük, ne akarjuk meglepni semmi meglepetéssel. Király :(. Már januárban!!! körvonalazódott előttem a majd nyáron elkövetkezendő nagy esemény fő vonala, aztán mikor áprilisban fent jártunk nála a lányokkal Húsvét után még több részlet jelentkezett feltett kézzel ünnepi statisztának. A szűk barátnői kör  (akiket Kata csak LEGeknek emlegett.... Mondanom sem kell, nem véletlenül ;-)) mégis volt olyan vakmerő, hogy a tiltakozás ellenére rászervezzen a nagy napra. Egyedül ez a szombat jöhetett szóba, mert az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 207. évfordulóján született Kiskata júliusban már nem jön haza Debrecenbe.
Annyira adta magát a nyár, a jó idő, a könnyed, laza meglepetés vizionált képe, hogy nem is dönthettünk volna jobban, mikor piknikben kezdtünk el gondolkozni. Összesen hat főre terveztünk, és Lóci Kapitányra, mert bár elég sok időt képes eltölteni már cici nélkül, én csak nyugodtabb vagyok, ha nem kell annyira néznem az órát, hogy mikor szaladjak haza. Ő most dúskál a női programokban, de így volt ezzel anno Mózi is. Öt felé szórtuk a feladatokat. Készülhetett így rettentő finom szendvics (Mesi), művészeti remekmű kategóriába sorolandó torta (Petra), bejáratott, nagyon finom tökmagvas sajtos muffin, és scrapbook emléklap (Eszter) szülinapi banner, gyümölcs saláta (Marika), üvegbe zárt süti valamint némi party kellék (Én), amit annyira szeretek csinálni. Mesi feladata volt, hogy kicsalja a Vekeri tóhoz délelőtt, mi pedig reggel már előkészítettük a terepet. Nyilván hamarabb készen lettünk, mert Kata most is hozta a formáját, akkor kelt fel, amikorra meg volt beszélve, hogy Mesi felszedi.... :). Így születtek (szó szerint ;-)) tök jó képek, amiket itt nem feltétlenül publikálok, de vannak szalonképesek is.

Kiskatám!

Ez pedig nem születésnap volt, és nem 30, csak egy könnyed piknik és 29 + 359 nap!!!

Lássuk képekben:


Előkészületek és sunnyogás a fűben
(Sanyikám picit oldalasan a 9. hónapos pocakján )

A Torta

A Muffin

A Szendvics és A Doboza

Az Üvegbe zárt süti és A többi Sallang

Jönnek...!
Az Ünnepelt (Kiskata)

Az egy szem Áruló Férfi

Mi

2013. június 27., csütörtök

Miért???

Délután továbbképzésre megyek Jenő papához, aki képben van mezőgazdasági masinák tekintetében. Én ehhez nagyon málé vagyok. Nekem van a traktor és a teherautó. Illetve kamion. Az autó, hogy milyen? Piros, kék, szürke. Viszont ott ismerem az árnyalatokat. Olajzöld, türkizkék stb. Még mondjuk lehet kombi és személyautó. Viszont a John Deere videó kifogott rajtam :). Kukkantsatok bele, ti jobbak vagytok-e nálam?


Egyébként is elkezdődött az egyértelmű és kikerülhetetlen MIÉRT-korszak a héten. Eddig a kérdés arról szólt, hogy EZ VALAMI???? Ez valami autó? Ez valami lábas? Ez valami nadrág? Stb. Most viszont habzik a szám a magyarázástól. Közben igyekszem higgadtnak mutatkozni és maradni. Meg felzárkózni tudásban. Fogalmam sincs, mi történik a mezőn. A különböző színű traktorok különféle színű vontatmányokat húznak és tolnak. Láncosat, tárcsásat, széleset, keskenyet, hosszút. Bármennyire is buta dolognak tűnik leírva - így van. Mondom, hogy gép. MILYEN?? HOVA MEGY? MIÉRT? Az hogy dolgozik a mezőn, meg betakarít, meg báláz, valljuk be átlátszó még egy gyerek számára is, mert látszik, hogy sokkal több funkciós már csak ez a videó is. Unokatestvérek durván kivannak képezve ilyen témában. Ők mesélik a rendsodrót, és kisegítenek a kínos hallgatások közepette, amíg gyúrom formálom a mondatot, hogy megállja a helyét a számon kívül is. Fel kell kötnöm a gatyát több témában is. Sőt :)!

2013. június 25., kedd

WC papír gurigából

Olyan régen csináltam Mózinak valami egyszerű, de frappáns játék eszközt, hogy tegnap nyélbe ütöttem egy WC papír gurigából készült 15 perces távcsövet. Két napig viselkedik kb háromdimenziósan, utána átgyalogol rajta vagy bedobja a fürdőkádba... :). Edina szerint dinamit :), és van is benne valami. 
A Minta Mókus adta az ötletet. Most még tervben van egy-két apróság (pl egy 'hangulatórát' igyekszem gyártani), illetve egy nagy lélegzetvételű varrás is, tálalom, ha ott tartok.


2013. június 24., hétfő

Ez már óvoda


Hihetetlen, hogy már itt tartunk, hogy szülőértekezlet. Azt már lassan megszokom, hogy Anyja neve: Seres Sára ... (és nem az én anyám, mert eddig az ilyen rubrikákba azt kellett írnom), de  hogy én menjek szülőire, már durva :). Óvodás értekezletre vártak a múlt héten, hogy megbeszéljük a részleteket, a szokásokat, válasszunk jelet, elmondják a házirendet stb-stb. Attila legalább 10 éve dédelgetett álma valóra válhat. Mózi jele YO-YO lesz ;-). Itt még ez az út is járható. Hatalmas reményeket táplálunk a választott ovi iránt, és eddig sem csalódtam. Kezdhetek gondolkozni, hogy milyen ovis zsákot varrok. Nyilván semmi extrát (korlátozottak a képességeim is), de azt sem szeretném, ha én lennék a buzgó-mócsing anyuka, akit kinéznek a csapatból, mert túl lelkes. Azt már elemiben eldöntöttem, hogy nem veszek részt a gyermekeim osztálykirándulásán, mint Bálint anyukája és szülői munkaközösség tagja sem leszek (max titokban :)). Nem csíptük az ilyen "elesett" gyerekeket, akiknek az mamája úgy gondolta, jobb, ha ott van két lépéssel pici fia-lánykája mögött vagy éppen a delikvens szájában. Majd meglátjuk... :)

2013. június 22., szombat

A hétvégén Murakami Harukival futottam

Felbugyogott bennünk ugyanis Attilával a vakmerő buzgalom, hogy szeptemberben elinduljunk a NIKE félmaratonon.  Két évvel ezelőtt ilyenkor már javában róttam a köröket az erdőben vagy a pályán, most meg ímmel-ámmal lötyögök néha-néha. Elszállt belőlem a bizonyítási kényszer magam előtt, hogy már pedig én szülés után egy gyerekkel is tudok futni, és tudok majdnem úgy kinézni, mintha nem szültem volna (ezt viszont ne kérdezze senki tőlem, hogy miért akarok úgy kinézni, mintha nem szültem volna, mikor de). Valakinek egyből megy az átszokás, elfogadás, majdhogynem megváltás, hogy sosem lesz olyan, mint volt, sosem tud úgy bármibe belefogni, mint egykor. Nekem ehhez is idő kellett. Egy kicsit azt hiszem, én is elkezdtem ezzel takarózni, nem csak elfogadni a megváltozott tényeket, hogy két gyerek után ennyire vagyok képes. Valamikor zavar. És akkor szeretném megint a csillagokat is lehozni, de hamar lehűtöm magam azzal, hogy én még mindig inkább az aktív kétgyermekes anyukák táborát szaporítom, és legyek már nyugton.
A hétvége viszont olyan szerencsés lehetőséget hozott, hogy kb soha ilyen jó dolgunk nem volt. A Margitsziget ugyan még nem futható, de futópad akad a közelemben. Kiadós reggeli után (IGEN, IGEN, ez a legeslegjobb része ….:)) fürdőkádazás, olvasás, pocolás után én megcéloztam a padot félórára. Aztán vagy az időszámláló vagy a kalória vagy a kilométer számláló akadályozott meg abban, hogy 55 percig ne álljak meg. Nem is álmodok most két órán belüli 21 km-ről. Csak annyiról, hogy a második gyermek után is legyen egy kicsi erőlködést igénylő futóélmény (vagy egyéb sportteljesítmény).

A szállodai gym-ben a drabál, masszív gépek között csupán két meglett férfi kocogott mellettem. Először csak egy, majd csatlakozott egy kopaszodó mosolygós is. Az első japán. Úgy képzeltem, mintha Murakami maga futna mellettem, és gondolatban írná a Miről beszélek, amikor futásról beszélek című kis gyűjteményét. Egyszer nekiveselkedtem angolul (What I talk about when I talk about running), hogy na de jó olvasmányt találtam, aztán élvezhetetlen volt idegenben. Kiskatától kaptam meg magyarul karácsonyra, és decemberben olvastam Hután. 

2013. június 19., szerda

Írhattam volna ezt én is. Vagy Te is. Vagy Bárki más. Nekem most jól esett estére kutyasétáltatás előtt.
Korábban úgy rémlik, jobban bírtam a meleget. Minden elismerésem a sok-sok pocakkal szaladgáló, pihegő és dolgozó kismama barátnőm és nővérem előtt. Hiába nagyon jó jegy a RÁK ;-), azt hiszem, én megmaradnék - papírlapú tervezés fázisában biztosan - a téli gyermekek mellett. Különben is számtalan előnye van.
1.) nem kell megdögleni a melegben pocakostól
2.) tök szép a klinika, mikor havazik és beragyog a nap a csecsemős osztályokon. Hmmmm....
3.) van valami nagy jó és nagy dolog karácsony és a többi év végi ünnep után a szürke januárban
4.) amikor farkasordító hideg van, pont otthon kell rostokolni a hathetes gyermekágy miatt
5.) mire tavaszodik, lehet kimenni kocsit tologatni
6.) tavasz jöttével újra nyílunk mi is
7.) ahogy egyre erősödünk, egyre jobb futható idő van
8.) a hozzátáplálás pont akkorra esik, amikor minden földi jónak szezonja van

és ami esetleg negatív
1.) ha nem volt elég bő télikabát, akkor egyet be kell szerezni
2.) kész anyagi csőd a január :D (minden névnap, szülinap, egyéb rokon nagynap decemberre és januárra esik)

(ez sehogy nem kapcsolódik most a 40 fokos júniushoz, csak eszembe jutott :) - ma extrán jó passzban vagyok. voltam futni hasonló konstrukcióban, mint anno Mózival, vettem és faltam epret. talán most a legfinomabbat idén. ez a legjobb gyümööööölcs)

2013. június 18., kedd

Esküvő

És mert megígértem Nektek.

Erősen úgy fest, hogy a blogolás mostanában utólagos élménybeszámolókra, történés megosztásra szolgál, az aktualitások pedig háttérbe vonulnak. Pedig szeretnék én írni, sokszor körmölök is fejben, főleg futás közben, vagy ha olyan történik. Csak a kirakatrendezés nem rendszeres. Nézzétek ezt el nekem, és örüljetek annak a pár szem fonnyadt mazsolának, amit sikerül feltennem :).
Marikáék esküvőjéről pl még egy szót sem szóltam, pedig szívemhez nagyon közelálló volt a házasulandó pár (köhömmm...) a helyszín, a stílus (Marika ruhája és benne a menyasszony különösen), az élelmiszer kínálat ;-), a családias hangulat és a társaság is....

Zempléni útikalauzunk következik: 

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben, a híres tokaj-hegyaljai  borvidéken fekszik, Miskolctól 45 km-re keletre. Nagyhutától pedig jó messzire ahhoz, hogy a polgári szertartásra is odaérjünk időben ;-).
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak. A Rákóczi-szabadságharc idején - a Rákóczi család birtokaként - a kurucok fő bázisa volt. Lakosságának 99% magyar, 1%-a roma.

A családias hangulatú esküvőnek (szertartásnak, vacsorának, táncnak és éjszaknak) pedig az Oroszlános Borvendéglő adott otthont. Le a kalappal előttük (ebben Marikáék is benne foglaltatnak, hogy ráleltek, és ide álmodták). Számunkra hatalmas meglepetés volt, hogy ilyen színvonalú hotel működik a kis falvak, községek között. Nagyon ínyemre való volt, hogy a 35 fős násznépnek saját készítésű meghívók, köszönőajándékok, díszítések készülhettek, hogy a menü lehetett új hullámos, de nagyon finom és bőséges, és nem kellett attól tartani, hogy csak a legbiztosabb a töltött káposzta és sültes tál. Az pedig, hogy együtt ébredhettünk és reggelizhettünk a szabadban még gyerekestől is, felülmúlt minden várakozást.
Attila is volt olyan yofej, hogy gardírozta a porontyokat, és táncolni is tudtam, illetve belelazulhattam az eseményekbe, nem kellett mindig vigyázzban állnom. Főleg az esti fürdetés, fektetés után. 
Nem kaptam még képeket, csak egy-két házilag lődözött hazait, abból teszek fel ízelítőt, és kívánok Marikáéknak inkább kacskaringós, de mindenféle statisztikát felülmúló és meghazudtoló vidám elkövetkezendőt.


Hűséges és hűségtelen Cyber-Barátaim!

Ma felizzadok egy posztot, ha megolvadok útközben valahol, ha meg :). Tartsatok ki!

2013. június 14., péntek


Álló utasok kapaszkodjanak!
Valami. Az valamiii. Odaadom kezembe :-)! Zummogo bogartol felek.
Marmint a legytol Mozi. En nem felek, csak undorironak tartom lakasban, hazban, zart ajtok, ablakok mogott. A hutai sziesztahoz pedig javaban hozzatartozik ez is. Nem is tudok elaludni. Kint suttetem magam a napon. Fent "ragadtunk" a hegyek kozott Marikaek zempleni, nagyon hangulatos eskuvoje utan. Ugy voltunk vele, keddig biztosan maradunk, de meg lehet, a szerda is belefer. Aztan felnapos osszepakolas utan ut kozben mar ott tartottunk, lehet, egy het lesz belole. Kb tarthato is. A csalad pumazik :-) mivel 3 napra goraltuk ossze a motyot. A legszuksegesebbeket kezzel kilogybolom, de gep hijjan inkabb letojom a tobbit. Az a legjobb a nyari Hutaban (eltekintve a finom, mindenhol erzodo kakukkfu illattol es attol a tenytol, hogy itt a netto futoido = a brutto futoidovel), hogy senki nem hokken meg azon ha pizsiben megyek le a buszforduloba telefonalni, mert ott van nomalis terero vagy szimplan melltartoban napozok furdoruha helyett, mert a kutya nem jar hetkozben Hutara. Sehol nincs turista, csak 50!!! helyi lakos. A tegnapi kisvonatozast is ugy elvezhettuk Palhaza es Kokapu kozott, hogy rajtunk kivul meg egy csalad zotyogott.



A 'kaller bácsi' fényképezett le minket :)

2013. június 4., kedd

Marika Lánybúcsúra készülünk

Én lehet izgatottabban, mint a menyasszony :). Megcsapott a party szele. A felső gombot nem is gomboltam be magamon ;-)... Milyen jó, hogy van okostelefonja a mai okosembernek, mert minden hasznos gondolatot és eseményt egyből meg tud osztani veletek vagy fel tud skiccelni a vázlatok közé későbbi részletezés végett...

A későn "érkezőknek" kicsit light-osabb lánybúcsú jut már. De legalább nem csak én voltam a vasmacska, aki visszahúzta az estét, és akivel közösen kell járni szoptatni két feladat között.
Marikát, aki mint ismeritek, a Hímzés Nagy Asszonya, mi mással invitálhattuk volna meg saját lánybúcsújára, mint egy keresztszemes meghívóval. A szövegezést Kiskatára bíztuk, mi meg a kivitelezésért voltunk felelősek megosztva Sanyikámmal. Szerintem tök jó lett :).


1 582 hét     11 101 nap 266 424 óra
Állt rendelkezésedre, hogy kihasználd lányságod mind a 15 985 440 percét.
Mi, akik osztozkodtak veled ezekben a számokban, szeretnénk méltó módon elbúcsúztatni őket, hogy elindíthassuk az:
Új Időszámítást
Így hát, kérjük légy a SZTÁRVENDÉGÜNK 2013.06.01-jén 16:00 órától.
Lányságod búcsújára készülj fel:
  - zsebkendővel – a könnyes röhögés miatt
  - bátorsággal – a kihívásokkal szemben
  - leleményességgel – a megoldandó feladatok véget
  - öltözéked legyen laza, táncolásban ne feszélyezzen magas cipőd sarka
  - készítsd be egyrészes fürdőruhád, talán még szükséged lesz rá
  - az ivással ne fukarkodj, kismamák helyett is öblítsd torkod
  - ételre nem sok idődet raboljuk, 5-10 könnyű fogás elkészítésére azért engedélyt adunk
  - barátok várnak majd rád különböző helyeken, neked mást nem kell tenned csak őket megkeresned
Nem kapsz más instrukciót, már csak egyet:
  - Szombaton 16:00 órakor légy otthon (Piac utcán) útra készen!
Felejthetetlen estéd szervezői uralják a többi részletet, te csak engedd el magad és ereszd el a Lányos Éveket.

Kinőttünk már a rózsaszín cowboy kalapból és részegen visítva viháncolásból kocsmáról kocsmára járva (nem mintha ne tűnne jó ötletnek néha :)), ezért picit józanabb mókát terveztünk. Összetartozásunk jeleként varrtam mindenkinek kis madaras kitűzőt, ha már elkezdtünk szárnyasban gondolkozni. Kapott egy atlétát, amit csináltattunk a bekezdésben közzétett kis napocska logóval, de ezt akár később is tudja majd hordani. Miután megtalálta a barátnőket a városban feladványok útján, és beültünk bodza borozni.... (nyamííí), elmentünk Hint Hunt-olni. Ezt nagyon-nagyon ajánlom mindenkinek. Kódfejtős csapatjáték, ahonnan ki kell jutni 60 perc alatt. Azt sajnáltam csak, hogy csupán 60 perc, és nem több. Utána mentünk szoptatni egyet, majd Sanyikámnál folytatódott a móka játékkal, feladattal, ottalvással, négy utáni fekvéssel, croissant-os reggelivel. Egyéb részletekbe nem bocsátkozom, elég legyen itt még ennyi :D


Marika kiállta a próbát, bátran eresztjük az új időszámítás közé.