2017. március 21., kedd

Gyakori kérdések - Mit csináljunk, ha illatgyertya szagú a gyerek szája?

Első gyerek - Jesszus! Te hívod a gyerekorvost, én addig az összetevőket ellenőrzöm a periódus rendszer alapján, hány elektronhéjjal rendelkeznek benne az atomok.

Második gyerek - Biztos, hogy hiányzik darab az illatgyertyából? Sok hiányzik...? Ha megy a hasa legalább tudjuk, mitől.

Harmadik gyerek - szopcsi, szunya...

2017. március 20., hétfő

Kollár Ági - ... mert szeretjük

Szeretjük rovatunk 100%-ig Sári-szubjektív :).

Az egyik legértékesebb emberi erőforrásom a figyelem (lenne), mégis olyan ritkán hallom, hogy ezt pont ebben a formában hangsúlyoznák. Mióta van egy-kettő-három gyerek, ez a legaktuálisabb téma nálam, bennem. Figyelem egy gyerekre, kettőre, háromra, Attilára, magamra, munkára, barátokra, családra, háztartásra, bármi hozzám kapcsolódó, tőlem függő ÉS fontos folyamatra. Mentális frissesség, ami bennem egyértelműen hozza a testi frissességet, a türelmességet vagy türelmetlenséget, a jólszervezettséget és az ezzel járó elégedettséget. Rájöttem, hogy nálam ez a core-erőforrás. Ha ezt ügyesen tudom szétosztani, fialtatni, ha ezzel tudok egy kvázi konstans egyensúlyt kizsonglőrködni, akkor telepszik rám a 'f@sza csaj vagyok!' érzés, az 'ide nekem az oroszlánt is'. Tudom, hogy pökhendi dolog ezt gondolni, főleg, mert én is így voltam kevesebb gyerekkel, amikor életvezetési tanácsokat hallok, olvasok férfiaktól vagy egyedülálló és/vagy gyermektelen nőktől, hogy hogyan kellene az időmet ügyesebben beosztani vagy milyen applikációkat használjak. Voltam, hallottam egy-két trénert, coachot, gazdag mamit, és nem feltétlenül kifogáskereső ember vagyok, de nem éreztem magamra nézve hitelesnek, nem tudtam beágyazni a saját értékrendem közé. Aztán kezdtem találni embereket. Ráleltem remek Pici Piacos alkotó közösségre, ahol ugyanúgy zsonglőrködnek az anyák saját vágyuk megvalósításával, 1-2-3-4 gyerek mellett éjszaka, kicsit hamupipőkeként, miután a "lencsét kiválogatták". Vagy találtam végre egy olyan profi vállalkozónő anyát, akinek igaz már nagyobbak a gyerekei, de érzem benne azt a vegyes tüzelésű értékrendet, ami bennem is küzd. Az "elavult" paternalista világnézetet, amiben felnőttem, és ami jó ideje görbül, deformálódik a prés alatt, valamint a mai szemmel jóval aktuálisabb nemek közötti egyenlőséget. Rengeteg csomó paradigmámtól szabadultam meg, hála Attila szemléletének és coachingos közösségének, előadásainak, egyre több mindent tudok elengedni otthonról hozott örökségeimből, ami működésképtelenné tesz, és óriási megkönnyebbülés, ha gyökerestől kapálom ki.
Mégis Kollár Ágihoz kötöm igazán a "...pont elég ha szerethető vagy" lazaságot. Ami legkevésbé sem lazaság, sőt. De feloldotta a 'hibázni lehetetlen...', 'hibázni bénaság', 'hibázni ostobaság', 'hibázni szervezetlenség', 'hibázni gyermeki' paradigmámat. Nem tudom, honnan hoztam, mert abszolút nem otthonról. Levetkőztem a kényszert, hogy az asztal alatt tökéletesítsek valamit a számomra legkielégítőbb profizmusig, és csak utána lépjek a nyilvánosságra. Ennek elengedése, hogy nyugodtan lehet fejlődni mások szeme láttára, hogy el lehet rontani, ki lehet javítani dolgokat, sőt levegőt venni is lehet a felszínen Ágihoz tudom kötni. Szeretem azt a szerethető, emberi esendőségét, hogy ennek ellenére, ugyanazokkal a belső vívódásokkal is tud haladni, létrehozni, nyomot hagyni. És persze szívem mélyén azért érzem ilyen közel, mert Anyára emlékeztet, még ha ő nem is lett vállalkozónő. Ági 'pont elég ha szerethető vagy' lazaságával, és Édesapámtól jövő minden apró részletre kiterjedő szépre vágyásommal remélem a felszínen is tudok mit kezdeni :D.

2017. március 14., kedd

Úristen, de jó vízszintbe feküdni....

Amikor ez hangosan kidől belőlem, ha elborulok nap közben Lolát szoptatni, akkor pillanatra elkap a félelem is, hogy na mi ez a gyöngeség, meg fogok-e öregedni mégis :)). Aztán arra gondolok, hogy ez egy pici sziréna, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagynom. Majd ömlik utána a felháborodott gondolat, hogy mi a manót csináltam én egy gyerek mellett vagy eggyel se. Bő 2 hete nem tudok egy nyamvadt takonyból és köhögésből kimászni, hol belázasodok, hol úgy érzem, hogy agyonvertek éjszaka, és fájok. Aztán erőre kapok, két nap múlva megint robbantott mazsola vagyok.
Egy szimpla reggeli elindulásba megint lefőttem, mire minden táska, csomag bekerült az autóba, kokárda kitűzve, kutyi megsétáltatva, Lola overáltól újra meghámozva, mert mikor tojjon, ha nem indulás előtt, teljes harci díszben :)). De ők cukik, és sokat segítenek. Mózi kérdezte is tőlem vmelyik nap a mosogató előtt állva a kis fellépőn könyékig feltűrt ujjal habos szivaccsal a kezében, hogy Anya, mi lenne veled nélkülem....? Sokat segítek, ugye? Annyira imádom. És tényleg így van. Azért keményítek melléjük rendesen, mert most már ügyesen számon kérhető a saját cuccuk elpakolása, fürdőszoba feltörlése, játékok pakolása, rendszerezése bizonyos szintig. És mióta megosztva hol egyik-hol másik töröl fürdés után, azóta kölcsönös nagy egyetértésben inkább nem áztatják szét a szobát. Ha van kitartásom ezeket a dolgokat nem megcsinálni helyettük, hanem megkérni, számon tartani és felügyelni, akkor egész jól alakul a munkamegosztás. Elszontyolodok, amikor azzal a kérédéssel indítják a mondatot, hogy Anya, most is nagyon sok dolgod van vagy játszunk? Ez tasli. És akkor játszom igazán. Elhajítom a fakanalat, majdcsak  lesz mit enni vacsira, akkor hosszan bebújok este az ágyba beszélgetni, sutyorogni, akkor nem csak 1-1 vetítés van, hanem 2-2 biztos. De konstans nem tudom hozni napi szinten. Viszont ahogy virul a tavasz, ovi után szaporodnak a kinti elfoglaltságok: játszi, vagy már kitessékelnek fél 6 előtt kb az ovi udvarról Simon Úrékkal minket, hogy zárnak :D.

Ki tud gyümölcsfát metszeni? Gyorsan mondjátok, mennyit kell visszacsippenteni, mert jóóóóóóóóóóóó sok gyümölcsöt szeretnék idénre, és már lehet, így is elkéstünk vele. Illetve eper, málna hajtásokat fogadok vakondtúrásért cserébe ;-), ha útban van nálatok, és tutifix, hogy mennyei locsogós finom.

2017. március 13., hétfő

Köldökzsinórról lekaszabolva

A nap fénypontja, hogy pár hét után újra működik itthon a wifi. Nem csak a net, hanem a wifi. Nem vagyok helyhez kötve, nem lógok a vezetékes köldökzsinórón kis sámlin az asztal alatt... Szomorú, hogy ez akkor öröm? Egy picit biztosan. De így van. Látni fogtok többször.

° JÁTÉK °


Gyerekeknek hirdetünk SHUMLEE újrahasznosított kartonvállfa-díszítő nyereményjátékot.

Díszíts Újrahasznosított Kartonvállfát! Színezd, fesd, ragaszd, dekoráld kedvedre, és oszd meg velünk facebookon a SHUMLEE márka megjelölésével vagy a #recyclepaperhanger hashtaggel instagramon. Regisztrálj nyereményjátékunkba, hogy nyerj 10.000 forint értékű tavaszi ’gyerek designt’ hamarosan debütáló Tweed Child O'Mine limitált tavaszi minikollekciónkból vagy további egyedi kiegészítőket.

Nincs más dolgod, mint vásárolni a www.shumlee.com oldalon vagy partnereinknél (partnereink listáját itt találod), és vásárlásod mellé megajándékozunk egy újrahasznosított kartonvállfával. További plusz darabhoz juthatsz, ha SHUMLEE kifutó darabjaiból vásárolsz. A kifestett vállfáról készült képet oszd meg és regisztrálj. Egy személy több vállfáról készült képet is megoszthat, de csak a vállfa egyik oldala díszíthető.
A játék menetéről és az adatkezelési szabályzatról bővebb információt itt találsz.
° Játék időtartama: 2017. március 13. 00:01:00 óra – 2017. április 10 23:59:59 óra.
° A Játékban résztvevő termékek: SHUMLEE egyedi tervezésű újrahasznosított kartonból készült gyerekvállfái
° A játék menete: A Játékban résztvevő személy (a színező, dekoráló lehet gyermek)
  • Vagy csak szimplán dekorálja, színezi a kapott gyerekvállfát, és feltölti facebookra megjelölve a Shumlee márkaoldalt vagy instagramra a #recyclepaperhanger hashtaggel,
  • Vagy a feltöltés után regisztrál (vezeték- és keresztnevének, e-mail címének megadásával, elfogadja a részvételi és adatkezelési szabályzatot) a Játékba is. Ahol a legújabb hamarosan debütáló tavaszi Tweed Child O'Mine minikollekció darabjaiból lehet nyerni (reészletesen a 6. pont Nyeremények bekezdésében)
° Hogyan juthatsz a vállfához?
  1. Vásárolj ruhát, játékot, baba és gyermekholmit a http://shumlee.com oldalon valamint partnereinknél, fogyassz étteremben, igyál egy jó kávét, vegyél részt gyermekfoglalkoztató workshopon, és megajándékozunk egy-egy színezhető, egyedi tervezésű újrahasznosított kartonvállfával. Partnereink listáját itt találod.
  2. Extra vállfaszerzési lehetőség: Ha a shumlee.com webshop kifutó darabjaiból vásárolsz, megajándékozunk 1+1 kartonvállfával, amit továbbadhatsz láncreakcióban.
A nyereményjátékba való regisztráció, csak érvényes FB vagy instagram profillal és feltöltött képpel érvényes.
Nyeremények:
  1. díj: SHUMLEE tavaszi Tweed Child O'Mine minikollekció darabjaihoz egyszeri 10.000 forintos kedvezmény
  2.  díj: SHUMLEE tavaszi Tweed Child O'Mine minikollekció kiegészítőiből egy minimál fa játék fényképezőgép
  3. díj: SHUMLEE tavaszi Tweed Child O'Mine minikollekció kiegészítőiből egy tweed tacskó

2017. március 10., péntek

Édes kis semmiség

Jó az, hogy apró dolgoknak is tudok örülni, sőt hogy azokra vágyom a legjobban. Egy végig durmolt éjszaka nagyon jól esne már, illetve ölből laptopozni az ágyban, amíg ki nem esnek a billentyűk az ujjaim alól.

2017. március 7., kedd

Minden napra egy AHHA... - 1

Minden napra egy AHHA... címmel új sorozatot indítok. Nekem rengeteg villámlik innen-onnan, szeretem ezeket, legyen belőle csokor legalább itt. Nyugodtan szóljatok mellé, folytassátok.
Lola nagyobbat szunyál, mint akartam önző módon, mert pörögnék tovább, de csak nincs szívem felébreszteni, igy végül megebédeltem a Pszichológia magazinnal közösen. Rá is cseppent ;). Olvasok egy interjút, amiben írja Balla Eszter színésznő a kérdésre (Egyébként maximalista?)
".... Nem. Én alapvetően lusta vagyok. Tudom, nem annak nézek ki, mert iszonyatosan sok mindent csinálok, de ha tehetném, nagyon lusta lennék. Ha nem a férjemet választom társamul, ha nem szülök három gyereket, akkor nem pörögnék ilyen intenzitással. De most már húz magával a történet, és nagyon élvezem az életemet..."

No Comment. Úgy szeretem, amikor más is esendőnek tűnik, és bevallja, ès még élvezi is. Süt a Nap, a tulipánok már rendesen a föld fölött járnak. Kell ennél hirtelen több?

2017. március 2., csütörtök

Itt vagyok

Nem tudom, mikor fagyott belém a szó, és legkevésbé sem, hogy miért. Most is olyan sután fészkelődök a széken, és egy hangyabokányi vizsgadrukkom van, hogy megfelelő tartalom szülessen. Fejben bőszen körmölök helyzetekben, mikor meg-meglep egy benyomás, de az elmúlt időben még nagyon ezek sem tobzódtak. Egy-két dologban voltam csak biztos, hogy mit fogok leírni. Ami többször felmerül, átsuhan, az már fix, hogy megnyeri a tűkkelütött poszt címkét. Ilyen lesz a Kollár Ági – mert szeretjük… tartalom (vázlatok között heverészik egyelőre ;-)), az Oups mesekönyv csokor, amit a dabasi nyomdából, egyenesen nekünk felszolgálva első ízben kóstolgathatunk. Ilyen a farsangi időszak, és a jelmezvarrások jellemformáló ereje ;-). A lehajított tavaszi energiabomba hatása még nem csúcsosodott ki, helyette elég masszív fáradság jelentkezik. Sőt… Be tudok majd számolni női kerekasztal beszélgetésbe való felkérésről, baba és gyerek vásár meghívásról, hogy készülőben a tavaszi mini kollekció nagyon kedves és szép alapanyagokból. Tudok mesélni orrvérzésig a gyerekekről, akik nőnek-nőnek lélekben (centiméterben egyelőre nem hazudtolják meg a vérünket ;-)), önállósodnak. Lola produkálja a legszembetűnőbb szellemi változásokat, valamint már érzem az eperszezon elejét, és el-elkap kikapcsolódásként a kertészkedés gondolata. Alaposan úgy érzem, hogy le van kötve a család összes szabad gyöke, nincs lézengő energia, és a fiúknak egyelőre semmi külön elfoglaltság nincs terítéken. Egyrészt keményen hiszem, hogy legfőbb feladatuk még a játék, és nem akarom túlterhelni őket és magamat heti több külön elfoglaltsággal, bőven lesz lehetőségük pörögni, másrészt van egy-két olyan sportág, amire már szívesen hordanám, de Mózi görcsösen elutasít mindent. Se korcsolya, se úszás, se ovin belüli jóga, sakk vagy hittan, néptánc. Lócika lelkes, rajta egyre jobban kiütközik, hogy foci és küzdősport alkat. Egész pici kora óta vonzódik a labdákhoz, dobál, rúg (nem verekedésként, ráadásul jól céloz és erőset dob), és hatalmas vehemenciával bír. Sosem tudott kisnyuszi módjára meglapulni a hónom alatt mesélés vagy bármi közben. Ha jön, akkor bevetődik, ha nem fér, akkor csinál helyet, nekifut fejét előrehajtva, mint egy faltörő kos :D. Ő olyan tagadhatatlan fiú, tesztoszteron túltengéssel. Mózi a lágy vonal, kb ellenkezője Lócinak. Azt mondta, biztosan azért van olyan nagy lelke, mert az ikertestvérének a szíve is benne van….. Eddig sosem említettem nekik a születéstörténetek mesélése közben, hogy ő valójában ikernek indult, valamikor január elején egy reggel az autóban észrevétlenül, gondolkozás nélkül jött a számra, és kúszott bele a mesébe. Azóta emlegeti többször. Azt mondta, hogy neki a karácsonyi ajándékot is, a testvére angyala hozta…

Ne kámpicsorodjatok el, jut itt poszt márciusban majd’ minden napra.