2021. november 6., szombat

November

 Mondanám, hogy tudom, mit akarok írni, de túl sok a túl kevés. Nem akarok ventilálni, mert a felszíni porfelhő alatt mégis minden annyira nyugodt és szilárd. Max abban segít, hogy nagy levegővel átfújom, elsorolom azt, ami éppen nehéz, de ami egyben egy elismerő vállonveregetés, hogy lehetne ezt sokkal sz@rabbul is csinálni :D. 

Olyan távolinak tűnik a nyár, de visszajárok fényképeket pörgetni belé, videót nézni, töltekezni. Vegyesen ugrálnak fel mostanában megtörtént kis események (vegán brunch, futások, termál, pallagi séta, munkaaaa mindenek felett és helyett szeptemberben-októberben, mesélések/olvasás, családi mozizás) és lemondottak, elmaradtak (pesti hétvége, fotózás, hoki meccs, halloweeni party, sulis-ovis kimaradás, nagycsaládos karantén, korona party). Imádom, hogy ennyire szép az ősz, és hogy annyira hálával telve reagálnak kiéhezett, merülő tartalékaim. Valamelyik szombaton 10 percre kifeküdtem a teraszon a nyugágyra. Nem is oda indultam, de ott maradtam, és csak feküdtem, hogy Úúúristen, de jó ez a napsütés, ez a meleg, ez a nyugi, ez a terasz, ez így itt pont most, pont így. Nyakon öntött az az érzés, amikor Attilával összejöttünk, és minden este úgy feküdtem le, hogy ha csak egy hétig, egy hónapig, egy évig tart ez a kapcsolat is megérte, és annyira jó ❤️. Pont így feküdtem mozdulatlanul. Hogy ha most, 5 perc után kirongyol valaki, hogy ezt csináljam vagy azt, vagy itt tegyek igazságot, ott oldjak meg valamit se baj, mert ez már annyira nagyon jó volt így és kellett.

Nekem kevés kell a gyorstöltéshez. Betű és perec. Most pl megint ez gyógyít az alváson túl. 


Írhatnék többet. Idáig sokszor eljutok :). Írhatnék arról, hogy Mózi nagyon kamaszodik, és figyelnem kell rá, hogy ne vegyem magamra, és fájdalommentesen vészeljük majd ezt át, amikor igazán tombol a flegmaság. Írhatnám, hogy Lóciban még mindig tombol az Anya-szerelem. Hogy úgy meghatott a minap, mikor lestrapáltan ültem a gép előtt és csak néz, majd kibuggyan belőle, hogy “De szép vagy, Anya!”. Hogy Lola természete, működési kis algoritmusa fog ki rajtam talán a legjobban. Vagy arról, hogy annyira jó hogy van egy gyorsan reagáló, jó humorú ember a családban, aki oldani képes minden megfeneklő hangulatot :)). Valamelyikről csak írok majd bővebben is.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése