Ma megint csak rájöttem, hogy nekem szükségem van olyan külső érzésekre, ami a kikapcsolódás és szórakozás érzését adják, de nem feltétlenült kell nekem is benne lennem. Már az pihentet és kikapcsol, hogy más szórakozik. Annyira vártam a foci EB-t, mint eddig soha. Semmi közöm a focihoz, csak Lóci által került pár tyúklépéssel közelebb hozzám. De várom az olimpiát, várom a Tour de France-t, minden olyan sportközvetítést, ami tömegesen mozdít meg embereket, és iszogatós, chillezős, barátkozós, fesztelen-könnyed nyári órákat, napokat ígér. Én 15-20 percnél többet nem tudok megnézni ezekből, nem köt le, de valahogy legalizálja számomra a pihenés fogalmát. Igeeen, tudom. Hallom magam kívülről :(.
Ki is használtuk ma a magyar-német meccset, és amíg Lóci azt nézte edzés után a csapattal a Teniszke előtti placcon, én addig teniszeztem Lolával. Utána kidobtam magam a kondiparkba nyújtani és nézni az eget. Nagyon jó volt ❤️.
Lola is elkezdett teniszezni, rettenet lelkes, de egyelőre kioltjuk egymás tehetségét 😁, nem voltak még élvezetes labdamenetek. Nem adjuk fel. Bár lehet, nekem ideje lenne 😂. Kicsit úgy érzem magam, mint akin kívülről már rég mosolyognak, h jajjj, ezt nagyon nem kellene erőltetni, de én csak makacs vagyok és égetem a pénzem. Már Eszter is lemorzsolódott, pontosabban pár kategóriával feljebb lépett, de neki tényleg van hozzá érzéke, nagyon szépen játszik. Én még bohóckodok egy kicsit, aztán keresek egy másik lehetetlen sportot magam számára, pl gördeszka 😂. Lolában nagyobb fantázia van, de akkor sem vagyok biztos, hogy ez lesz az ő sportja. Mindenestre elolvadok mindig, amikor nézem a csöpp kis csini testét és energiáját, amikor gyakorol.
Első óra |
* Pénteken Vácon/Berkenyén voltunk Juditkáéknál, mert Firtos most ballagott, én furikáztam a csapatot Debrecenből, aki nem dolgozott. Kicsit nehezen indult be a ballagás, olyan se füle-se farka waldorfos lazasággal bootolt, aztán csak kikerekedett. Voltak különösen szívmelengető részei. Búcsúztatták a maradó diákok, a tanárok, a szülők, volt hangszer, ének, vers, felolvasás. Engem már maga a búcsú, elválás, lezárás meghat 😁.
Néztünk kecskefejést, mert Juditkáék elég jól felfejlesztették a gazdaságot, 20+ kecskéjük van, aminek a tejéből díjnyertes sajtokat készít. Én és Mózi a családból nagy fogyasztói vagyunk.
* Vasárnap Mónival és Sanyikámmal játszótereztünk. Mónival még egyetemről transzferáltuk át a barátságot, de 10 éve kb kiköltözött Amerikába, ‘kiházasodott’, és über cuki és gyönyörű hatéves hármas ikreik vannak. Amíg itthon vannak, még rittyentünk közös találkát.
😍 |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése