Egy gyorsat, hogy legyen majd hely a nyaralásnak is.
Ilyenkor megnyitom a képeket, mert biztosan beszédes. Hogy miről készül, készül-e, mi zajlik a környékén, milyen érzelmek aktiválódnak bennem, mikor újranézem.
Május első hétvégéje volt, amiről írtam, és egyben anyák napja is. Idén elmaradt a szentimrei családi találkozó, pontosabban mi nem tudtunk menni. Ezt sajnáltam, mert nekem ezek nagyon szívmelengető órák szoktak lenni. Jövőre nem is cserélem el.
Ezen kívül pesti tréningek és workshop miatt utaztam Pestre, volt GL-es debreceni meg pesti extended csapatépítő, júniusban summer event, és New Manager Assimilation második kör nekem, majd egy Fixed Asset csapatépítő is. Van most mozgás céges szinten, ami hat a csapatra, örülök is ezeknek, de a változás mindig magával hozza a megszokottól való elköszönést. Sikerélmény, ha azt mondja valaki, hogy eddigi munkáséletének a legjobb csapata volt ez, de friss fuvallat húz át, új dinamikát hozva. Érzékelem magamban a fejlődést, amihez tettekben is fel tudok lépni munkában, de épp úgy érzem a fáradt lavírozást, néha kisgyerek módjára követelném vissza az elhúzott éveket, amiket úgy érzem utólag már jobban meg tudnám ugrani.
Érzem az öregedést, hiába nem akarok ehhez negatív felhangot társítani, erősebben hatnak rám. Érzem a gyakoribb szorongást, érzem a hangulatingadozást, ami mélyebb, mint a ‘jó’ vagy ‘rossz’ közötti különbség. Kicsit inkább idegenként ismerkedek magammal. Érzem a fizikai változást, az erőben megmutatkozó csökkenést, megint erősebb az elégedetlenkedés magammal szemben minden téren. Asszony voltom, Anya voltom, meg úgy és egyáltalán. Szürke tollú galambbá kezdek válni, és alábbhagyott bennem a hév, hogy valami kicsit is színesebb, különlegesebb egyed váljon belőlem. Néha tudatosan próbálom Lola szemével látni magam, aki még annyira elfogult és gyermeki ❤️.
 |
| árnyéka önmagamnak? |
45 lettem idén. Erőfeszítéssel ünnepeltem, de ebbe is beletoltam az elégedetlen önmagam, hogy miért csak ennyire bírom már 😁. Bódi Csabi szülinapi muzsikájára kaptam ágyba a kávét, és lógtunk el Attilával a Kékesre tekerni, du pedig a gyerekeké voltam. Elmentünk vacsizni, Lola újrafonta az Anya-karláncomat (Attilának még nem szakadt le) ❤️. Lócika rajzolt, applikált 45-ös szülinapi képet, Mózi pedig édeskettes fagyizásra hívott. Annyiszor érzem azt, h nem érdemlem meg magam köré ezeket az embereket.
 |
| szülinapi Kékes csúcstámadás :) |
A teló-idő rovására kicsit visszakúszott az olvasás mennyisége és élménye. Tudatos erölködés a szinten tartása. Bár pont olvasmányos, jó és könnyed nyári könyveket halásztam/kaptam.
 |
| pl ez |
A mozgást kicsit feladtam. Beletörődve hátraléptem kettőt, pedig nagyon nem kellene - tudom. A heti kettő ami konstans, pedig madarat lehet velem fogatni, ha a négy-öt megvalósul.
Május végén sulis alapítványi bálon voltunk, a Lola osztálya elég erős, így nagy bandázás volt :). Június elején Pesten lakóautóztunk, amikor a válogatott meccs volt, majd cyber jumpoltunk, és az Aquaworld-be készültünk, de akkor sor állt, hogy nem engedtek be minket. Attilával édeskettes Tiszafüredeztünk, illetve Lolával hármadban Júliusban Abádszalókon voltunk.
A suliban volt Family day, ami az anyák és apák napja apropóján volt, nagyon cukik voltak, a tanító nénik is, h ezt összehozták. Volt még családi-nap is egy szerdai napon, itt sajnos nem tudtunk teljes mellszélességben végig jelen lenni, de így is összehoztuk.
Voltak osztálykirándulások, erdélyi Határtalanul tábor, 8.os ballagásra bevállalt pogácsasütés tarisznyába (nem, még nem Mózi ballag, csak ballagtat), biziosztás, szakszolgálati kontroll Mózinak, ééés nyáriszünet.
 |
| valahol a Hortobágyon, osztálykiránduláson |
 |
| Vakáció (meg egy kis felvételi előkészítő) |
 |
| Mózival házi raviolit heggesztünk |
 |
| strand-járat |
 |
| ez már Nagyanyás-unokás nyáriszünet |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése