2014. november 20., csütörtök

Szeretem, ha a piacon vagy a sarki zöldségesnél van olyan bácsi, aki leangyalkáz vagy letündérez akkor is, amikor nagyon nem úgy festek vagy nem annak érzem magam :Dés rendszeresen nála veszek dolgokat és megkérdezi, hogy tetszik lenni, hogy vannak a gyerekek, vagy miért csak egy van nálam éppen (vagy éppen egy sem). Tudom, nem kell nekem sok. Az is fel tud dobni, ha egy nagy zsák sárgaborsóba túrhatok bele vagy végig tapogathatok pár km színes méterárut. Fiúkák szunynak, majd egy videót tolok fel, mert nem friss, hónapos, de olyan aranyosak.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése