Azok, akik nem szeretik a várandós témát, meg az UH beszámolót, azok fogják be a fejüket. Nem, képet nem fogok felakasztani, nem keretezem be virtuálisan sem. Csütörtökön végre megejtettük a 4D-s UH-ot. Ez volt szinte az egyedüli dolog, ami éltet, hogy legalább ha Brüsszelből hazajövünk, "találkozhatunk" Vele is. Még Hajnika is emlékezett rá, hogy anno Móziról milyen jó felvételeket lehetett csinálni, mindig dicsért, milyen jó UH-alany vagyok, mert tök jól "átlát" a szöveteimen :). Mózi is szépen mutatta magát, viszont ez nem volt ennyire egyértelmű most. Kicsi L. nem akart a lepényből kibújni, pedig annyit izeg-mozog, sokkal többet, mint Mózi, de lehet csak kitaposott helye van, és jobban fér. Most viszont nyugiban feküdt, a 18. perc körül pedig egyértelműen jelezte, hogy elege van a dologból, ne bizgerélje senki kristályfejes olvasóval. Annyira egyformának látok minden babát ezeken a felvételeken, hogy előző este elő is szedtem a Mózi portfólióját, hogy megnézzem, hasonlít-e magára. Nos.... Jó fajta volt már akkor is, de kb ennyi. Most annyit sikerült megállapítanom, hogy az újabb eresztés is jó fajta lesz, és hogy leginkább Mózira hajaz. 26-27 hét pár napos volt a méretek alapján, tuti nem teszem most ki a lábam a 39 héten már Debrecen határain kívülre, sőt! Jól vagyunk, de Mózi emelgetése egyre nyűgösebb, a nap végén sokszor alig várom, hogy vízszintben legyek. Ő meg mintha csak érezné ezt, nyújtózkodik fel, hogy Nyanya-nyanya. Ennek pedig nehéz ellenállni.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése