2014. december 14., vasárnap

Anya! Én inkább nagyon szeretlek. Mint a villám...

Hát ilyen jó nekem. Mózi valami extra szerelem korszakába jutott, hál' Istennek - bár ő mindig olyan szókimondó, érzelgős alkat volt. Most viszont napjában 50* elmondja, hogy Anya, nagyon szeretlek!. Vagy recitálva kántálja, hogy Én nagyon szeretem Anyáááát....!!! Alig várja, hogy Lóci kiszálljon az ölemből, és koala maci módjára ő is rám csimpaszkodjon. Persze ezt amint Lóci meglátja, mint a buldózer jön, és túrja le Mózit. Esti mesénél sem bújhat, ülhet mellém Mózi, mert Lóci addig fészkelődik, túródzkodik, amíg közénk nem ül. Nem elég neki az, ha én vagyok középen, ők meg két oldalt. Neki az ölemben kell lennie. De jó lenne, ha sose múlna el ez a jó világ :). Ez az anya központú világkép.
Elég elhavazott napokat élünk, de igyekszem kárpótolni őket. Jut Mikulás rombolás, Tompeti koncert (ez csak véletlenül), közös fürdés, mint húsleves, vetítés, sok mese, este addig nem jövök ki, amíg el nem aludtak. Karácsony előtt, általában van lehetőségem belekóstolni az egyedülálló anya szerepébe, és bár nem kárpótolom Apát (nem is célom), de igyekszem még türelmesebb lenni. Meghálálják. Annyira cukik

fürdés után Apával skype :)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése