 |
| i.sz. a NAGYOK |
A változó dolgok mellett, között annyira szeretem a fix, bebetonozott embereket, eseményeket. Olyan vagyok picit, mint egy kis gyerek, akinek kellenek a keretek, a napirend, mert ebben érzi biztonságban magát. Lehet, én is így? Mikor a Ygomi-tól felálltam, és követett Barbi, majd nem sokkal Mesi, nem gondoltam volna, hogy ilyen jóban és hosszan együtt maradunk, és egész szorosan összegyógyulva nőnek fel a gyerekek. Jöhet még egy gyerek (vagy kettő), jöhet munka, munkaváltás, de a játszótéri kemény mag vagy délutáni dózer-csapat örök Debrecen határain belül. Ennek az állandóságnak hódoltunk tegnap is keresve egy eldugott játszóteret (köszönjük Kiss Ernő ;-)), ahol nem ciki ha isznak az anyák :D. Sofőrként persze csak 0%-os citrongyos Gössert szürcsöltünk, amíg a gyerekek mezítlábaskodtak a homokban és felavatták az új IKEA homokozójáték szetteket!!! Fontos :). Remélem legközelebb már vadíthatunk 4%-sal is, autók otthon maradnak.
Mellékelek majd időszámításunk szerinti képet is.
ez nagyon kemény fotó :) Micit kb 1 perc után kezdtem felfedezni :)))
VálaszTörlés