A véleményem, aggodalmam a témával kapcsolatban nem öntöm ide, csak a mikro környezetünkre koncentrálok.
Bár minden ezzel (cím) van tele, tudatosan nem olvasok, böngészek száz irányba a neten, de itt csak teszek említést róla, hiszen bokáig benne vagyunk a történelmben. Azt hiszem fel sem fogom igazán, de becsülettel betartjuk, mert tényleg ez a legkevesebb, amit jelenleg tehetünk.
Suli-ovi egy hete nincs, és ebből a távlatból, egyértelműen pozitív az itthoni helyzet, és nagyon pozitívan látva a jövőt, igyekszem úgy alakítani a saját hozzáállásomat is. Családi szinten. Érzelmileg. Vannak próbáratevő időszakok. Amikor úgy érzem, a dementorok kiszívták belőlem az erőt és életkedvet, és nem látom, mi az, ami éltet, ami feltölt. Pontosabban tudom, de az most abszolút háttérbe húzódik. Mégis rettentő szerencsések vagyunk, hogy a karantén ellenére, is van hely, tér mindenkinek, el tud vonulni, le tudja csapolni a feszkót magából.
Unom a rengeteg face csoportot, ahonnan ömlik, a mit főzzünk, mit és hogyan vásároljunk, mit játszunk, mivel kössük le a gyereket, hogyan tanuljunk. Engem kb a Mit olvassunk? és Mit varrjunk?, Hogyan szerkesszünk Edward korabeli blúzt?, a Hogyan tanuljunk tanulási nehézséggel küzdő gyerekkel itthon?, valamint Hogyan pörgessük az 'r' betűt? a legizgalmasabb és legaktuálisabb téma.
Hogyan tanuljak Mózival? Eleve nem szabad a szülőnek tanulni a gyerekkel - állítják sokan, és érzek benne igazságot... Ezt áthidalva hetente kétszer van/volt is ebben segítségünk, na de most nem hogy a háziban és a gyakorlásban nincs, hanem az iskolai tananyagban sem. Mégis úgy érzem, hogy nálunk ez elsülhet jól is. Hiszen mindig az a szituáció a suliban, hogy egyemberes. Tudom... :(. Nem lehet kiosztani neki előre, hogy 54. oldal 3-as, 4-es és 5c. Mert folyamatos kontrollt igényel. Legalább fel kell olvasni, és feladatonként fixálni, hogy mi a teendő. Azért, hogy ne kalandozzon el, hanem maradjon helyzetben. Pont úgy érzem magam, mint mikor a régi írógépek egy csilingeléssel a sor végére értek, és vissza kellett tolni az elejére. Bennem is csilingel, amikor letér a sárga tégláról, és jeleznem kell neki, tudatosítani, hogy 'Hahó, megint elkanyarodtunk...'
Ha nem vagyok észnél, akkor:
- egyből elkezd mesélni, elkalandozni,
- kérdez,
- mutat(na) valamit stb.
Valszeg azért tudok én nehezen boldogulni vele, mert nagyon sok mindenben egyformán működünk. Totál megértem, és hajlmas vagyok belemenni a "játékaiba", mert nekem is nagyobb kedvem van egy-egy kérdése kapcsán utána olvasni a kérdésnek, videót nézni hozzá, lerajzolni stb. Közben 100 saját dolog eszembe jut, amit meg akarok NÉZNI majd, meg akarok CSINÁLNI vagy KIPRÓBÁLNI. Szóval két szétszórt elmét kell(ene) kordában, és mederben tartani pont nekem.
Az írással-olvasással egyébként is nehezen boldogul, nem hunyhatunk szemet egy bizonyos szintű diszfaktor felett. Ezen már nem görcsölök. Fejben nagyon jó. Az olvasókönyvből azokat a meséket, olvasmányokat, verseket, amiket már suliban is olvastak, azokat KÍVÜLRŐL tudja. Brutál. Csak az tűnik fel, amikor egy-egy 'és, s' vagy egy-egy ragozás nem stimmel. Akkor már tudom, hogy ezt megint megtanulta fejből, és nem olvas, csak szaval... Új szöveggel még mindig nehezen haladunk. És utálja is sajnos. Ha felolvasom neki, akkor helyben vagyunk. Akkor egyből megjegyzi. Éppen ezért remekel környezetből, és minden olyan tantárgyi részből, ahol beszélni, mesélni kell. Mert ő ezzel kompenzál. Nagy eséllyel ez később is így marad, és ezzel tudunk csökkenti a frusztráción és az időn, hogy nem várjuk és rugdossuk ezt ki belőle. Ettől függetlenül, nagyon fel tudja cseszni az agyam, amikor váratlanul reggel bal lábbal kel, és tök mindegy, hogy közelítek, mekkora türelemmel és tervezett kitartással, a csapkodás, dühöngés, utálkozás, fröcsögés egyből kibillent, és visszaváltok gyerekbe az ő szintjére. Na ez, az amit hiába tudok, hogy elkövetkezik, még mindig nem tudom 100%kal kezelni, sőt. Ilyenkor jó, ha Attila 'szabadlábon' van, mert olyankor átveszi. Vagy fordítva. Ha éppen Attilánál jön el ez a makacs pont, akkor meg átveszem én. Attila jobban tudja kezelni. Ő felmondja neki telefonra, kihangosítva meghallgatják, lerajzoják tableten stb.
Ami még könnyít a helyzetemen, hogy belül kikapcsoltam azt a feszítő frusztrációt, hogy nem tudok olyan gyorsan haladni eredmények terén, mint ahogy belül elképzelem, hogy haladhatnék vagy más halad. Most lesöpörtem ezt, és én fogallkozom a gyerekek tanulásával, gyakorlásával, játszatásával munkaidőben (kivéve, amikor füstöl a fejem :D), plusz főzés és etetés/elpakolás, Attila bevásárol magunknak, szülőknek, 103 éves nagyapónak, egyéb idős rokonnak, mellette tartja a frontot a Reflexshopban, ahol tudok besegítek tartalomgyártásban, illetve csiszolom ezt az oldalamat. Hétvégén, esténként társasozás, családi mozizás, grillezés.
Márciusban bekapcsolódtam a PENTA mérlegképes oktatásba, mert szeptembertől totál átalakul az OKJ-s rendszer, és többek között a mérlegképest is kiveszik, nem tudva, nem látva még, mi lesz helyette, lesz-e. Szeptembertől megy a tanfolyam, én a közgáz miatt könnyítéssel csak most kapcsolódtam be. Ezzel is küzdés lesz. A heti egy alkalmas oktatás itt is átavanzsál digitális formába, amit nagyon sajnálok, mert tök jó volt élőben megint hallgati, csinálni ezt (is).
 |
| Lola iskolás szeretne már lenni... Úgy érzem, vele sétagalopp lesz ez a rész |
- Lolának befejeztem egy kisruhát
- belekóstoltunk a digitális tanulásba
- Mózinak email címe lett!!!
- Mózinak skype azonosítója lett
- a gyerekek facetime-on, messengeren keresztül tartják a kapcsolatot a sulis-ovis barátokkal, nagyszülőkkel.
- itthon full műszakban főzök, tanítok, pakolok
- Attila fő műszakban átvette a stressz anyagi részét, dolgozik
- jóval több a közös játék
- jóval több a közös étkezés (nyilván, hogy mindenki itthon van :D)
- Benedek-napoztunk
- Mózi megkapta élete első laptopját (ami egy használaton kívüli szuper kis masina szervizelve)
- sokat olvasunk (én főleg gyerekirodalmat)
- a gyerekek levágták Attila haját géppel :D :D
- jó lenne nem elhanyagolni a mozgást, de nem sok ingerenciám marad rá...
 |
| Messenger Borival |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése