2013. április 4., csütörtök

A bolcsodei atadobol blogol a 21.szazadi Anya

Mar itt tartunk! A tizorai elott, mikor is beguritottak a zsurkocsit narancsokkal (az osszes gyerek persze,  kb mint Pavlov kutyai a zsurkocsi lattan leult a kisasztalhoz, az en kiscsikom meg odaszaladt a kocsihoz, es elkezdte leeszegetni a gyumolcsot, amig volt ido :)) es gyumolcslevel, megkert Marti neni, hogy koszonjek el Mozitol, es probaljuk meg, boldogul-e egyedul. 11-re jojjek vissza, o pedig negyed 12 kornyeken kihozza a nagyfiut. Ha fennakadas lenne majd telefonal vagy kiviszi kezetmosni, mert a csap nagy kedvenc (de nem kellett). 1 orara szabad voltam, mint a madar. Annyira elég volt, hogy idohiany miatt hanyagolt/hatterbeszoritott tarsaskapcsolataimban torlesszem a restanciat, illetve osszehajtogassak par ruhadarabot a szaritorol, es mar libbentem is vissza, hogy idoben ott legyek, ahogy kell. Jol mukodott a gyermek, meg azt is megengedte, hogy Marti neni kicserelje a pelenkat, es puszit is dobott neki bucsuzoul. Holnap pedig ott marad husos rakottkrumpli ebedre, én meg viszem Locit haromhonapos oltasra.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése