2013. április 21., vasárnap

Vivicitta Varosvedő futas 2013

Tobben kerdeztetek, megeri-e gyerekkel felvonatoznom Pestre 7 km-nyi majalis futasra, es a valaszom: MEG. Nem anyagilag. De ez mellekes is. Itt hagyomanyteremtes keszul, kerem szepen. Illetve nem lehet, hogy minden elmenyt az elso szulott folozzon le, es a tobbi ivadek semmi pozitiv externaliabol ne reszesuljon. Ez engem is feldob, kikapcsol, eltet. Nem csak a huto-tuzhely es a gyerekek kozott mandinerezek.
Az osszes januarban szuletett ES szuletendo anyatejes droghatas alatt allo Adam porontynak kijar az aprilisi Vivicitta babakocsis amokfutas 7 km-en anyaval. Kettesben vonatoztam fel Locival, kivancsian varva, beigazolodik-e a hipotezisem, miszerint egy oriasnak novo harom es fel honapos Loci vegig fogja szunyalni nemcsak a vonat utat felfele, de a margitszigeti kellemes 7 kmnyi zotykolodest is. Az elso igazolodni latszik :-). Haromszor nyitotta fel bagyadt pillait, h szetnezzen nem hancurozik-e cici a szaja korul, majd aludt tovabb. Cukiii. A tav 500 m-rel hosszabb, mint 2 eve, a gyerek legalabb 1 kg-mal sulyosabb nehezek illetve magamon is hordozok meg nemi maradekot a varandossagbol. A babakocsi nem kimondottan futasra tervezett, de egyszer mar mukodott, hatha fog meg tobbszor is. A felkeszulest nagyon nem vittem tulzasba, de fulem-farkam behuztam ennek merlegelese kozben, mivel Attila kijelentette: ennyit reszegen is barmikor lefut az ember. Igaza van. Iszom is egy citromos Gossert ha leszalltunk a vonatrol. A tobbirol majd beszamolok hazafele.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése